M. M. Hofmarcher –M. Riedel: Egészségi állapot az EU-ban és a belépő országokban –70 éven felül terhes lesz -A várható átlagos élettartam az EU-országokban jelenleg Svédországban 71,4 év és Portugáliában 66,3 év között van. A közép- és kelet-európai országokban Szlovénia és Csehország kivételével lényegesen alacsonyabb és erősebben variál –Milyen betegségek várnak ránk a jövőben?
Health System Watch, 2002/2003, IV.
(Tömörítvény)

A nők magasabb várható élettartama azoknak az években a számában is tükröződik, amelyeket korlátozott egészségi állapotban töltenek. A férfiak és nők közötti különbség átlagosan 3 év, mind az EU-ban mind a jelölt országokban. Az átlagon aluli várható élettartam többnyire együtt jár a korlátozott évek átlagon aluli számával.

Az osztrák szerzőnők rámutatnak arra, hogy az egészségi állapot javulása lényegesen gyengítheti a kiadások dinamikáját.

A születéskor várható átlagos élettartam 1990 és 2000 között EU-szerte 2,0 évvel nőtt (2,6%). A 10 közép- és kelet-európai országban az átlagos növekedés 2,2 év, ill. 3,1 % volt. Táblázatokban mutatják be, hogy a 65 éven felüliek várható élettartamára vonatkoztatva az európai férfiakra és nőkre a növekedés 1 év. A 65 éven felüli nők várható élettartama a belépő országokban átlagosan 0,7 évvel emelkedett, a férfiaké 0,5 évvel.

Románia, Bulgária és Törökország kivételével 2004 elején minden közép- és kelet-európai ország belép az Unióba, beleértve Máltát és Ciprust. Ezekben az országokban a várható átlagos élettartam már az EU-érték közelében van. Ebből a mintából Észtország és Lettország válik ki. Magyarország is azon országok közé tartozik, amelyekben a várható élettartam az EU-átlagnak csak kb. 91%-át éri el és ezzel Romániával együtt Bulgária értéke alatt van. Románia és Bulgária belépését 2007-re tervezik és azokat a törekvéseket, hogy Törökországot integrálják, 2004-től fogják intenzívebbé tenni. Valamennyi belépő országra vonatkozik azonban hogy az EU-várható élettartamától való átlagos különbség lényegesen kevesebb, mint a gazdasági jövedelemtől ill. az EU egészségügyi kiadásaitól való távolság. Míg a közép- és kelet-európai országok az EU népgazdasági jövedelmének átlagosan 40%-át érik el, és az EU egészségügyi kiadásainak kb. 30%-át, a várható élettartam szűken az EU átlag 90%-a felett van.

A hagyományosan a halálozás és mortalitás alapján számolt várható élettartam azt az időszakot is magában foglalja, amelyet rossz egészségben töltenek. A 2000. évi világegészségügyi jelentés megjelenésével a nemzetközi szervezetek és különösen a WHO törekvései, hogy globálisan mérjék az egészségben töltött várható élettartamot (HALE: Healthy Life Expectancy), lényegesen fokozódtak.

Legkésőbb a 70. életévtől kezdve terhesebb lesz

Az egészséges várható élettartam az a szakasz, amelyben a személyek nincsenek kitéve egészségi állapotuk csorbításának, károsodásának. Ezt a születéskor várható élettartamból számítják, tisztítva azokkal az évekkel, amelyeket a szubjektív egészségi állapotot rossznak adják meg. Az 1. ábra a jelenleg megfigyelhető halálozási és betegségkockázattal számolva azoknak az éveknek az átlagos számát mutatja, amelyet egy újszülött panaszmentesen várhat és azokét az évekét, amelyeket rossz egészségben fog eltölteni. A két év összegéből adódik az egész várható élettartam. A várható egészséges élettartam a közép- és kelet-európai országokban Szlovénia és Csehország kivételével részben jelentősen az EU államoké alatt van és erősebben variál, mint ez utóbbiakban. A várható átlagos egészséges élettartam jelenleg 71,4 év, ugyanez Portugáliában 66,3 év. Portugália ezzel valamivel Szlovénia mögött van, amely 66,9 éves értéket ér el.

Az ellátás drágább lesz, de csökkenő növekedéssel

A várható egészséges élettartamban való különbség az EU-ban Portugália és Svédország között 5,1 év, ugyanez Svédország és Lettország, a legkevesebb várható egészséges élettartamú ország között 13,7 év. Az újabb számítások azt mutatják, hogy az egészségügyi rendszerek hatékonysága a várható egészséges élettartam vonatkozásában pozitív összefüggést mutat az egy főre jutó egészségügyi kiadások szintjével és ez különösen a szegény országokra vonatkozik. Ezt az összefüggést mutatja a 2. ábra is. Az emelkedő egy főre jutó egészségügyi kiadásokkal nő a várható egészséges élettartam. Mindenesetre a várható élettartam csökkenő, minél magasabbak az egészségügyi kiadások. 2. ábra

A várható egészséges életévek „termelése” Spanyolországban és Görögországban viszonylag a leghatékonyabb: alacsonyabb egy főre jutó egészségügyi kiadásokkal ezekben az országokban a várható egészséges életévek magasabb szintjét érik el. Svédország, Olaszország, Ausztria és Franciaország ugyancsak a várható egészséges élettartam magas szintjét érik el, mindenesetre magasabb egy főre jutó kiadásokkal. Ausztria az EU államok felső középmezőnyében van: a várható egészséges élettartam magas szintjét érik el, mindenesetre magasabb egy főre jutó kiadásokkal. A várható egészséges élettartam átlagosan 70,3 év, az egy főre jutó egészségügyi kiadások kb. 1900 dollár (vásárlóerő paritáson).

A várható egészséges élettartam nem női jelenség, hanem a várható élettartamuk magasabb a férfiakénál

A nők várható egészséges élettartama lényegesen a férfiaké felett van. A francia nők pl. 72,9 évet várhatnak teljes egészségben tölteni, a francia férfiak ezzel szemben csak kb. 68,5 évet. Az osztrák nők 72,5 évnek örvendhetnek a legjobb egészségben, az osztrák férfiak csak 68,1 évnek (3-5 ábra)