TANFOLYAM ÉS TRÉNING

Hogyan pályázzunk az EU kutatási programjaiban?

Évről évre fokozódik az érdeklődés az EU kutatási-fejlesztési pályázatai iránt. Az egyetemek és kutatóintézetek után számos kisebb-nagyobb vállalat, intézmény szakembereinek figyelme irányul a nemzetközi projektek új lehetőségeire. Újabb és újabb esélyek tárulnak fel a tudomány és technika élvonalbeli szereplőivel való együttműködésre, a fejlesztési programok gyorsítására, s nem utolsó sorban az innováció tetemes kiadásainak megosztására. Az ország fejlődését is gyorsítaná, ha mind több vállalat használná ki ezeket az előnyöket. Sok más fontos dologhoz hasonlóan azonban az EU pályázatokba sem célszerű az első felbuzdulástól hajtva "fejest ugrani". Érdemes alaposan megismerni a programot és a pályázati rendszert, összemérni a részvétel várható hasznát a nemzetközi együttműködés buktatóival, majd szakértőt keresni a kapcsolatok építésére és a pályázat megírására. A tájékozódást megkönnyítik a Magyar Nemzeti Host tanfolyamai. A Host tagszervezetei számára ingyenesek ezek, más érdeklődők pedig méltányos díjazás ellenében vehetnek részt a körültekintően felépített előadások, négyszer négy órás sorozatán. Dr. Balassy Zsolt ügyvezető tájékoztatása szerint a Host lehetőséget teremt a finanszírozási, jogi és egyéb részletek alaposabb megismerésére haladó tanfolyamok megszervezésével is.

A sikerek titka, a kudarcok okai

Akik a Host tizenhat órás tanfolyamaira jelentkeztek, biztosak lehetnek abban, hogy az előadók nemcsak tanítják, hanem tudják is, ami az Európai Unióról, az 5. keretprogramról, az információs társadalom technológiájának (IST) kutatásáról, fejlesztéséről, elterjesztéséről, s a pályázatokról esélyeiről tudható.

A gondosan összeállított program szerint a K + F szférában jól ismert Nyiri Lajos és Bognár Vilmos ismerteti a pályázás folyamatát, a keretprogram szerkezetét, s ezen belül az IST programot. A brüsszeli irodát vezető Zsigmond Attila az EU szervezeteiről, a pályázatokon való részvétel lehetőségeiről, a tartalmi követelményekről, a pénzügyi tervezésről és a jogi feltételekről beszél. Murányi Béla és Szendrák Erika a pályázatokkal kapcsolatos információk gyűjtésének lehetőségeibe, módszereibe avatja be a résztvevőket. S mivel az új információk legjobban a gyakorlatban rögzülnek, a szervezők lehetőséget teremtenek a pályázati javaslatok egyéni és csoportos értékelésére, az irányított internetes információgyűjtésre, sőt egy pályázat megírására is. A tréninget követően a résztvevők természetesen elemzik a várható siker titkait, s az esetleges hibák miatt bekövetkező kudarc valószínűségét, hogy mindebből tanulva később sikerrel járjanak.

Változatos összetételű csoportok alakultak ki az eddig megtartott tanfolyamokon. A közigazgatás intézményei és a hatóságok közül a Miniszterelnöki Hivatal, Kalocsa Polgármesteri Hivatala és a HÍF- , Az oktatási, illetve kutatási szférából a BME, az ELTE, az MTA SZTAKI-, a nonprofit szervezetektől a Puskás Tivadar Alapítvány és a PROMEI-, a vállalatok, vállalkozások közül pedig az Antenna Hungária, az Innomed Medical Rt., a Magyar Posta, a MATÁV PKI, az Új Képújság Kft. és a Vivendi szakemberei hallgatták az előadásokat, s próbálták alkalmazni a tanultakat.

Vándor Zoltán - a Vivenditől - a helyi koncessziós távközlési vállalatok (LTO) megbízásából vett részt az egyik tanfolyamon. Szerinte nemcsak az EU pályázatokon való részvétel esélyeit, hanem a hazai pályázatokon való sikeres szereplést is elősegíthetik a tanultak. Emellett jó lehetőséget teremtenek az Európai Unióban meghonosodó szemlélet megismerésére. Ebből is lehet profitálni, hiszen a távközlés liberalizációja, majd az EU tagság olyan új körülményeket teremt, amelyekre célszerű idejében felkészülni.

Kovács Oszkár a Pantel műszaki részlegének különleges projektekkel foglalkozó menedzsere. Meggyőződése, hogy az informatikai társadalom kibontakozása mind több távközlési szolgáltatást igénylő projektet hoz létre az egészségügyben, a távoktatásban, a digitális könyvtári információk terjedésében, s még több területen. Érdemes felkészülni az ilyen új kihívásokra és "testre szabott" ajánlatokkal fogadni a lehetséges partnereket. Arra is gondolniuk kell, hogy egy-egy ilyen megoldás olykor a nemzetközi együttműködést, s a pályázatokon való részvételt is szükségessé teszi. Ha erre sor kerül a vállalatánál, tudja hogyan kezdjen teendőihez, s kihez forduljon tanácsért, segítségért.

ÉRDEMES FELKÉSZÜLNI

Szakmai körökben mindinkább felismerik: a fejlődés kitűnő lehetőségeit kínálják az EU programjai, hiszen az ötödik keretprogramban olyan feltételekkel veszünk részt, mint az EU tagjai.

A nemzetgazdaságnak érdeke jobban kiaknázni a pályázati rendszer lehetőségeit, jelentősen bővíteni a pályázó vállalatok, intézmények körét. Nem az ország által befizetett összeg visszapályázása az elsődleges cél, hanem a technikai, technológiai kultúra gyors, eredményes fejlesztése. A költség és a haszon arányai természetesen nem közömbösek. Ezért is érdemes minél szélesebb körben élni az EU kínálta lehetőségekkel. A kis- és középvállalatok részvételét különösen ösztönzi az Unió.

Lényeges kérdés a pályázók motivációja. Nem szerencsés, ha a hiányzó fejlesztési források pótlásaként és nem a vállalati stratégia érvényesítésének, s a nemzetközi szakmai kapcsolatok esélyeként fogják fel az EU 5. keretprogramjának lehetőségeit. Versenyképes kapacitásaikat növelhetik és egyéb előnyökre is szert tehetnek, ha pályázatuk beleillik a vállalat stratégiájába. Megfontolandó azonban, hogy a pályázattal elérhető új pénzügyi források ellentételeként meg kell osztani az ismereteket a külföldi partnerekkel. A meggondolatlan pályázó kiteheti magát annak a veszélynek, hogy egy felületesen előkészített projektben aránytalan lehet a szellemi értékek, vagy az elvégzett munka haszna.

Minden vállalkozásnak magának kell döntenie, hogy az EU konzorciális kutatási-fejlesztési projektjeinek keretében, vagy másképpen kívánja-e megvalósítani elképzeléseit. Ha viszont a nemzetközi pályázatok mellett döntött, érdemes az EU projektekben jártas szakemberek segítségét igénybe venni a továbbiakban.

Nagyobb cégeknél, intézményeknél kifizetődhet olyan rátermett és felkészült szakértő foglalkoztatása, aki munkaidejének, energiáinak túlnyomó részét az EU keretprogram információinak összegyűjtésére, a nemzetközi szakmai kapcsolatok építésére és a pályázatok előkészítésére fordítja.

Nem mindegyik pályázó vállalhatja azonban az ezzel járó költségeket. Nekik célszerű az erre szakosodott, professzionális kapcsolatépítő szervezetekhez fordulniuk. A jövő igényeinek is megfelelő kapcsolatépítő, pályázatíró szakértői hálózat kiépítése egyelőre várat még magára, de már jelenleg is több nonprofit, vagy profitorientált szervezet foglalkozik ezzel. Kellő tájékozódás után akár válogatni is lehet kínálatukból.

Felmerül a kérdés, miből fizessen szakértőt egy kisvállalat. Jó tudni, hogy megoldható ez sikerdíjas szerződésekkel is, amikor a pályázat írásához és a kapcsolat építéséhez igénybe vett szakértő csak a siker esetén részesül díjazásban, vagy egy meghatározott alapdíjat egészít ki a siker esetén kifizetendő összeg. Ezen túlmenően pályázatok könnyítik meg a konzorciumépítő tevékenység finanszírozását. Magyarországon a volt OMFB - jelenleg az Oktatási Minisztérium kutatási-fejlesztési helyettes államtitkársága - pályázat keretében 1 millió forint értékig finanszírozza a pályázatírás, konzorciumépítés költségeit. Az Európai Uniónál pedig ennek az összegnek ötszörösére- hatszorosára is pályázhatnak a kisvállalatok. Koránt sincsenek kihasználva ezeknek a pályázatoknak a lehetőségei, pedig a pályázónak meg sem kell előlegeznie a költségeket.

Jó magyar szokás szerint előfordulhat, hogy egy-egy vezető mindent maga akar tudni és megoldani. Nincs ennek értelme. Az Európai Unióban több ezer ember fáradozik azon, hogy új eljárásokat, módszereket, technikákat, formanyomtatványokat találjon ki és azokat folyamatosan tökéletesítse. A pályázati űrlapok kitöltése így nemcsak egyetlen lap tartalmának ismeretét igényli, hanem a mögötte lévő információs csomagét és a pályázat értékelői által használt útmutató ismeretét is. Ez együtt legalább 250-300 oldal terjedelmet tesz ki. S a rendszer fejlesztésének folyamatában mindig akadnak újabb és újabb változó sorok a dokumentumokban. Az egészhez viszonyítva nem sok, csak éppen tudni kell, hogy mi változott és mikor. Nem követheti ezt, aki kutat, labort vezet, vagy vállalatot irányít. Ahhoz, hogy képben legyen, folyamatosan foglalkoznia kellene a témakörrel.

Érdemes tudni, hogy az 5. Kutatási és Technológiafejlesztési Keretprogram az EU gyakorlott pályázóinak is számos meglepetést okozott. Lényegesen különbözik az előzőektől, mert finomult a pályázati kultúra, változtak a pályázati feltételek, s az elszámolás módszerei. A döntéshozatal mechanizmusa is eltér a korábbiaktól. Új momentum, hogy a pályázatokban nem lehet már egy mondattal elintézni a szellemi tulajdon kérdését. Ezáltal kevesebb kellemetlen meglepetés érheti ugyan a projektek résztvevőit, viszont ebből a szempontból is jobban fel kell készülnie valamennyi résztvevőnek. A keretprogram piacközeli szemléletéből adódik, hogy a korábbiaknál is erőteljesebb projektmenedzsment- szemléletet kell tükröznie a pályázatnak. A kiváló tudományos gondolatok megfogalmazásán túl meg kell határozni az információáramlás megoldásait, a döntéshozatal mechanizmusát, a megvalósulás tervezett mérföldköveit, annak időpontjait, az adott fázisok felelőseinek személyét.

A Magyar Nemzeti Host tanfolyamának előadói igyekeznek ráébreszteni a résztvevőket, hogy profi munkát, komoly felkészülést igényel ez a tevékenység. Nem szükséges akadémikusi, vagy professzori tudás, viszont sok és folyamatos energiaráfordítással elsajátíthatóak és fenntarthatóak a szükséges ismeretek. Nagyon fontos, hogy jó kapcsolatteremtő és konfliktusmegoldó adottságokkal rendelkezzen a feladattal megbízott kolléga, mert sokféle megközelítés összehangolását kell megoldania, mire 3-5 hónap alatt létrehozza a konzorciumot és megírja a pályázatot.

A Magyar Nemzeti Host eddig két tréninget szervezett. A résztvevők jónak találták felépítésüket. Megítélésük szerint választ kaptak azokra a lényeges kérdésekre, amelyek a pályázatok írásakor napirendre kerülnek. Többségük nem volt gyakorlott EU-pályázó, így új volt számukra az ismeretek többsége, de a 3. és a 4. keretprogramot jól ismerők is sok újdonsággal találkoztak. A tizenhat órás tanfolyamok célja nem lehetett az, hogy a résztvevők végül professzionális pályázóként álljanak fel, hanem arra készítették fel őket, hogy eldönthessék: vállalkoznak-e a sok-sok további ismeret elsajátítására. S ha igent mondtak, később önállóan tökéletesíthessék tudásukat.

Akik már korábban is írtak, vagy írnak pályázatokat, haladóknak szóló tanfolyamot is igényelnek az év második felében. Nekik természetesen már nem az 5. keretprogram felépítéséről, vagy a menedzsment fontosságáról beszélnek az előadók, hanem együtt oldják meg a feladatokat, esettanulmányokat. Konkrét menedzsmentproblémák megoldásán dolgoznak, s olyan témákat beszélnek meg, mint a kofinanszírozás, az szja, az áfa, a tárgyalási stratégiák, vagy a szellemi tulajdonnal kapcsolatos részletkérdések. A szervezők bevonják majd ebbe a brüsszeli irodában dolgozó tapasztalt kollégákat, az erre specializált jogászokat, s más szakértőket is. Az a legfontosabb, hogy választ kapjon a kérdéseire, aki felkészülten, jó partnerként akar részt venni az EU programjaiban.

Copyright © MNH 1999
Utolsó frissítés:00-05-04