| << Vissza 'Az Egyesületről' szekció tartalmához Byte 1998. szeptember Interjú - Magyar Nemzeti Host Az EU országaiban a nemzeti Hostok együtt gondoskodnak az
infrastruktúráról. Szerző: Varga Miklós Infokom házigazdák A közelmúltban alakult Magyar Nemzeti Host Egyesület tagszervezeteként számos hazai intézmény fogott össze, hogy az EU programjaiban való részvétellel gyorsítsa meg a jövő igényeinek is megfelelő magyar infokommunikációs infrastruktúra kialakítását. A magyar Host főtitkára Balassy Zsolt, aki a Nemzetközi Technológiai Intézet informatikai igazgatója, a Távközlési Érdekegyeztető Fórum (TÉF) elnöke, valamint a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) tagja - a tapasztalatait tehát széles körből gyűjti és hasznosítja az új szervezetben. - BYTE: Az infokommunikáció és az innováció témáiban érintettek közül sem mindenki ismeri a Host fogalmát.- Balassy Zsolt: Az úgynevezett Host koncepciót a 4. Kutatási, Technológiafejlesztési és Demonstrációs Keretprogram során alakította ki az Európai Közösség azért, mert hiányoztak a kutatáshoz szükséges nagysebességű, szélessávú adatkapcsolat megfizethető eszközei és alkalmazásai. A kereskedelmi szolgáltatások szintje és ára miatt a Hostok a kísérleti kutatási hálózatok fejlesztését koordinálták. A nemzeti Hostok nemzetközi szervezetében évenként értékelték az elvégzett munkát, megfogalmazták a célokat és a támogatási igényeket. Közreműködésükkel négy év alatt nagy sebességű, jól terhelhető, mindenki által elérhető infrastruktúra alakult ki az EU országain belül és országaik között. Szabad kapacitásaikat ma már kereskedelmi szolgáltatásként hasznosítják. - BYTE: Másfél éve úgy tűnt, nálunk is megalakul Host. Mi történt azóta? - Balassy Zsolt: Az OMFB szeretett volna túllépni a hazai kutatás-fejlesztés adatátviteli infrastrukturális korlátjain. 1997-ben javaslatot tett a magyar nemzeti Host szervezet létrehozására, de az érintett szervezetek nem voltak fogadókészek. Egy évi szervezőmunka és az újabb szereplők bevonásának eredményeként az 1998-as év végére alakult ki a működésünkhöz szükséges tagszervezetek köre. A KHVM és a Hírközlési Főfelügyelet is támogatja tevékenységünket. Az Európai Unióban bevált konzorcium, vagy a gazdasági társaságok valamilyen formája helyett a céljainkkal és a hazai joggal összhangban álló egyesületi szervezet mellett döntöttünk. Idén április óta minimális adminisztrációval, választott vezetőséggel, aktív intézményi képviselőkkel, rendszeres közgyűlésekkel működik a Magyar Nemzeti Host Egyesület. - BYTE: Így mi is igénybe vehetjük az EU támogatását a nagysebességű szélessávú hálózatok kiépítéséhez... - Balassy Zsolt: ... Sajnos elszalasztottuk ezt a lehetőséget. Amíg mi igyekeztünk megteremteni a potenciális közreműködő(k) érdekeltségét, az Európai Unió országaiban szinte a semmiből létrehozták a nagysebességű adatátvitel alapjait. Olyan infrastruktúra alakult ki, amely nemcsak a kutatói közösség ellátására alkalmas, hanem kereskedelmi tevékenységre is igénybe vehető. Az 5. keretprogramban már ennek hasznosításával foglalkoznak. - BYTE: Mennyit vesztettünk a késedelemmel? - Balassy Zsolt: Több milliárdos támogatás lehetőségét és rengeteg időt. Nagyon kell igyekeznünk, hogy az elmaradás pótlása mellett kihasználjuk a keretprogramban lévő új lehetőségeket. - BYTE: Milyen kutatási feladatok kerülnek előtérbe? - Balassy Zsolt: Az Unió intézményeivel együtt felgyorsíthatjuk azt a folyamatot, amelynek eredményeként még több adat átvitelére teremtődik lehetőség és a lakossághoz is eljuthatnak az állam, az önkormányzat, az információs közművek szolgáltatásai. A mi szóhasználatunk szerint értelmezett alapkutatás, kutatás helyett inkább az eszközök és a technológia fejlesztése, üzletbe vezetése, társadalmi elfogadásának segítése kerül előtérbe. - BYTE: Van esélyünk az elmaradás pótlására? - Balassy Zsolt: Ma már a magyar távközlési piac több szereplőjére is számíthatunk a nagysebességű adatátvitel hazai fejlesztésében és elterjesztésében. Többféle technológia is figyelembe vehető az infokommunikációs célok eléréséhez. A Host a technológiák és a szolgáltatók versenyének feltételeit javítja, és ezzel teremt elterjedésükhöz kedvezőbb környezetet. - BYTE: Mi kell a versenyhez, jobb minőségű pálya, ösztönzőbb versenyszabályok? - Balassy Zsolt: Mindkettőhöz igyekszünk hozzájárulni. Ami a "pályát" illeti, éppen most keresünk versenysemleges helyszíneket, amelyek alkalmasakká tehetők a különféle technológiák demonstrálására. Számításaink szerint itt - még az idén - a Host tagszervezeteivel együtt más gyártók, szolgáltatók is bemutathatják forgalomra érett termékeiket. Serkentjük ezzel a versenyt, a leendő felhasználóknak lehetővé tesszük a piaci kínálat összehasonlítását, sőt az infokommunikációtól eddig távol álló szakmák képviselőinek is ötleteket adhatunk az újabb alkalmazások lehetőségeire. Így velük is szélesedhet az EU programjaiban részt vevők köre, az EU közösség több projektben támogatja a piacra való bevezetés folyamatát, ebből pedig telik a szélessávú hálózatok igénybe vételére és a további fejlesztésekre. Egymást erősítik tehát a különféle hatások. - BYTE: És a "versenyszabályok"? Hol van a Host helye a szabályozó hatóságok és a szabályozást segítő civil szervezetek között? - Balassy Zsolt: A Host a nagy sebességű adatátvitelben érintett gyártók és szolgáltatók érdekeit képviseli a civil szervezetek számára kialakított keretek között. Körülbelül olyan feladatot lát el, mint a Távközlési Érdekegyeztető Fórum, csak éppen szűkebb szakmai kört érint a tevékenysége. A lehetőségeknek megfelelően egyezteti tagjainak érdekeit, a konszenzus alapján kialakított álláspontot pedig ismerteti a döntéshozókkal és megpróbálja érvényesíteni azt. A Host megjelenésétől függetlenül érdemes lenne azonban újra áttekinteni a hatóságok és a szakmai érdekképviseleti szervezetek szerepét, feladatait, hatáskörét és kapcsolatait. Tapasztalataim szerint a liberalizáció és a konvergencia hatására felgyorsul a hazai távközlési és informatikai piac átalakulása, ennek megfelelően változik az intézmények szerepe. Az egységes hírközlési törvény előkészítése kiváló alkalmat teremt a rugalmasabb, dinamikusabb, hatékonyabb működés feltételeinek kidolgozására. - BYTE: Mit jelent ez az érdekképviseleti szervezetek esetében? - Balassy Zsolt: az 1992-es távközlési törvény tételesen
megnevezte a terület érdekképviseleti szervezeteit. Egy újabb, hosszabb távú
törvényi szabályozáshoz azonban fel kell készülni a technológiák, a
szakmák, az egyes szakmákat meghatározó piaci szereplők körének és érdekviszonyaiknak
további, rohamos változására. A szabályozó hatóságoknak is érdeke, hogy
a változások megjelenjenek az érdekképviseleti szervezetek felépítésében,
hatáskörében; hiszen a korlátozott létszámú hivatali apparátus döntéseit
jobban előkészíthetik a megfelelően működő civil szervezetek. Szerintem
az új hírközlési törvényben célszerű lenne elősegíteni az érdekképviseleti
szervezetek spontán szerveződését, majd értékelni képviseleti tevékenységüket,
működésük tartósságát és a képviselt piaci szegmens lefedettségét.
Eszerint lehetne akkreditálni őket, befogadni az új szervezeteket az elismert
és támogatott szakmai érdekképviseleti szervezetek közé, s ezekután már
kötelezően figyelembe venni állásfoglalásaikat. - BYTE: Az érdekképviseleti szervezetek állásfoglalásait eddig nem kellett figyelembe venni? Balassy Zsolt: Sajnos nem. A szabályozó hatóságok alapvetően együttműködnek a törvényben megnevezett szervezetekkel, de ezeknek a szervezeteknek csak javaslattételi joguk van, a minisztériumnak pedig nincs olyan kötelezettsége, hogy figyelembe vegye a javaslatokat. Ha egyetért és beleillenek a javaslatok az elképzeléseibe, érvényesíti azokat valamilyen formában, ha pedig nem, minden szó nélkül továbbléphet- BYTE: Elegendő-e ezen a szinten javítani a szabályozási környezetet? - Balassy Zsolt: Szerintem érdemes lenne átgondolni az infokommunikációra ható valamennyi szervezet funkcióit, kapcsolatrendszerét, majd szakmai, társadalmi vitában tisztázni azt. A legmagasabb szintű intézményeket sem szabadna kihagyni ebből, hiszen az elmúlt évek során rengeteg átfedés keletkezett az ORTT és a HÍF, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Miniszterelnöki Hivatal keretében működő egyik titkárság között. A feladatok, a hatáskörök, az együttműködés áttekintésével célszerű megelőzni a NHIT és az ORTT tagok megbízatásának lejártát és egy egységes, átgondolt hierarchia kialakítása után keresni újabb embereket a szükséges posztokra. A szabályozók és szabályozottak között lévő közvetítő szinteken pedig maximális teret kellene engedni a civil érdekképviseleti szervezetek spontán képződésének.
Copyright © MNH 1999 |
