• A jogszabályi felhatalmazás alapján a méltányosság gyakorlásának milyen formái vannak?

Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője, illetve a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság vezetője

• az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy vagy rokkant, illetőleg árva részére kivételes nyugellátást állapíthat meg,
• az előzőekben meghatározott személyek, illetőleg a legalább két árvaellátásra jogosult gyermek eltartásáról gondoskodó özvegy részére kivételes nyugellátás emelést engedélyezhet.

• Kivételes nyugellátás és kivételes nyugdíjemelés engedélyezése érdekben a kérelmezőnek mit kell tennie ?

A kivételes nyugellátás megállapítására és kivételes nyugdíjemelés engedélyezésére az érintett személy kérelme alapján kerülhet sor. A kérelmet az igénylő lakhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz (kirendeltséghez), a vasutas biztosított esetében a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz, valamint – ha a jogszerző már nyugellátásban részesült személy jogán igényel kivételes árvaellátás – a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz, illetőleg a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatósághoz (a továbbiakban együtt: igazgatási szerv) az ehhez rendszeresített nyomtatványon kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni azokat a különös méltánylást érdemlő körülményeket, amelyek megalapozhatják a kérelem teljesíthetőségét. Az igazgatási szerv indokolt esetben vizsgálhatja, hogy a közölt adatok megfelelnek-e a valóságnak, szükség esetén a kérelmezőt hiánypótlásra szólíthatja fel.

• Kinek nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés ?

Nem állapítható meg kivételes nyugellátás, illetőleg nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés annak a személynek, aki előzetes letartóztatásban van, szabadságvesztés büntetését tölti, vagy a szociális igazgatásról szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 57. §-a (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti tartós bentlakásos intézményben, illetőleg javítóintézetben van elhelyezve.

• Milyen esetekben állapítható meg kivételes nyugellátás ?

Akkor állapítható meg

• kivételes öregségi, rokkantsági, illetve özvegyi nyugdíj, ha a kérelmező (özvegyi nyugdíj esetén a jogszerző) rendelkezik a nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével, és az igénylő a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének l) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátásban – ide nem értve az időskori járadékot – nem részesül;
• kivételes árvaellátás, ha az elhunyt jogszerző öregségi, illetve rokkantsági nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati idő legalább felével rendelkezik, és a gyermek megfelel az árvaellátásra való jogosultság feltételeinek.

Rendkívül indokolt esetben kivételes rokkantsági nyugdíj állapítható meg akkor is, ha a kérelmező nem rendelkezik a jogosultsághoz szükséges szolgálati idő felével sem.

Rendkívül indokolt esetben árvaellátás megállapítható akkor is, ha

• az elhunyt 25 év alatti volt, és az előírt szolgálati idő felével sem rendelkezett, vagy
• az árva felsőfokú oktatási intézmény nem nappali tagozatán folytat tanulmányokat.

A 25. életévét betöltött, felsőfokú oktatási intézményben tanulmányokat folytató árva árvaellátásának meghosszabbítása kizárólag első alapképzésben, az oklevél megszerzésére irányuló tanulmányok folytatásának idejére – amely nem haladhatja meg az adott alapképzési szakra a képesítési követelményekben rögzített időt – engedélyezhető, legfeljebb a 27. életév betöltéséig.

• Milyen összegben engedélyezhető kivételes nyugellátás ?

A kivételes nyugellátás engedélyezett összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének másfélszeresét, de nem lehet kevesebb annak ötven százalékánál. Az engedélyezett összeg megállapításánál figyelemmel kell lenni a hiányzó szolgálati idő tartamára.

• Milyen feltételek mellett engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés ?

Nyugellátásban részesülő számára kivételes nyugdíjemelés akkor állapítható meg, ha a folyósított nyugellátás és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt, számára esetlegesen folyósított rendszeres pénzellátás – ide nem értve az időskorúak járadékát – együttes havi összege nem haladja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének kétszeresét.

• Milyen összegben engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés ?

A kivételes nyugdíjemelés összege nem haladhatja meg az öregségi teljes nyugdíj jogszabályban meghatározott legkisebb összegének 25 százalékát, de nem lehet kevesebb annak 10 százalékánál.

• Kinek nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés ?

Nem engedélyezhető kivételes nyugdíjemelés a nyugellátás megállapítását, továbbá a korábbi méltányossági nyugdíjemelést követő 3 éven belül.

Vissza az előző szintre