|
• Melyek az öregségi nyugdíjra
jogosultság feltételei ?
Öregségi résznyugdíjra az jogosult, aki 62. életévét
betöltötte és legalább 15 év szolgálati időt szerzett. Öregségi
teljes nyugdíjra az jogosult, aki a 62. életévét betöltötte és legalább
20 év szolgálati időt szerzett.
• Hogyan alakul az öregségi nyugdíjkorhatár
az 1947. január 1-je előtt született nők esetében ?
Nő öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben
1940. január 1-je előtt született, az 55.,
1940-ben született, az 56.,
1941-ben született, az 57.,
1942-ben született, az 57.,
1943-ban született, az 58.,
1944-ben született, az 59.,
1945-ben született, a 60.,
1946-ban született, a 61. betöltött életév.
• Hogyan alakul az öregségi
nyugdíjkorhatár az 1939. január 31-e előtt született férfiak esetében
?
Férfi öregségi nyugdíjkorhatára, amennyiben
1938. január 1-je előtt született, a 60.,
1938-ban született, a 61. betöltött életév.
• Ki jogosult nyugdíj korkedvezményre
?
A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá
az egészségre különösen ártalmas munkát végző személyek jogosultak
nyugdíj korkedvezményre.
• Melyek a korkedvezményre jogosultság
alapfeltételei és mértéke ?
Az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest 2
évi korkedvezményben részesül
az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven
át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá
az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású
légtérben dolgozott.
A korkedvezmény további egy-egy év
a korkedvezménye jogosító munkakörben végzett minden újabb öt-,
nőnél négyévi, illetőleg
az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden
újabb háromévi munka után.
• Melyek a korkedvezményre
jogosító munkakörök ?
A korkedvezményre jogosító munkakörök jegyzékét
a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtására
kiadott kormányrendelet melléklete tartalmazza. Ezen túl korkedvezményre
jogosultak a fegyveres szerveknél hivatásos szolgálatot teljesítők.
• Nők milyen feltételekkel jogosultak
előrehozott öregségi nyugdíjra ?
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál legkorábban
öt évvel alacsonyabb életkorban, de legfeljebb az ötvenötödik életév
betöltésétől, előrehozott öregségi nyugdíj jár annak a nőnek, aki
1945. december 31-e után született, és legalább 38 év,
1945-ben született és legalább 37 év,
1944-ben született és legalább 36 év,
1943-ban született és legalább 35 év,
1943. január 1-je előtt született és legalább 34 év
szolgálati időt szerzett.
• Férfiak milyen feltételekkel
jogosultak előrehozott öregségi nyugdíjra ?
Az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárnál alacsonyabb
életkorban, de legfeljebb a hatvanadik életév betöltésétől, előrehozott
öregségi nyugdíj jár annak a férfinek, aki
1939. január 1-je előtt született és legalább 37 év,
1938. december 31-e után született és legalább 38 év
szolgálati időt szerzett.
• Korkedvezményt szerzett
személy milyen időponttól jogosult előrehozott öregségi nyugdíjra
?
Korkedvezményre jogosult személy esetében
az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságnál figyelembe kell
venni a megszerzett korkedvezményt is.
Erre tekintettel nőnél az 55., férfinél a 60. életkort megelőző
időponttól is megállapítható előrehozott öregségi nyugdíj.
• Ki jogosult csökkentett előrehozott
öregségi nyugdíjra ?
Annak jár csökkentett összegű előrehozott öregségi
nyugdíj, akinek az előrehozott öregségi nyugdíjhoz születési éve
szerint meghatározott szolgálati idejéből legfeljebb 5 év hiányzik.
• Mitől függ a csökkentés mértéke
a csökkentett előrehozott öregségi nyugdíjnál ?
A csökkentés mértéke egyrészt attól függ, hogy hány
év hiányzik a meghatározott szolgálati időtől, másrészt attól, hogy
hányszor 30 nap hiányzik a személyre irányadó öregségi nyugdíjra
jogosító korhatár betöltéséig.
Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése a csökkentést nem érinti.
• Milyen kedvezmények vannak
az előrehozott, csökkentett összegű öregségi nyugdíjnál ?
Az előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultsághoz
szükséges szolgálati idő számításánál gyermekenként egy évet, tartósan
beteg, illetve fogyatékosnak minősülő gyermekenként másfél évet
kell elismerni annál a személynél, aki gyermeket szült, vagy saját
háztartásában legalább tíz éven át nevelt. Ez a kedvezmény legfeljebb
három gyermek után vehető igénybe. A tartósan beteg, illetve fogyatékos
gyermek utáni kedvezményekre ez a korlátozás nem vonatkozik.
A kedvezmény külön-külön megilleti a gyermeket szülő nőt és a gyermeket
felnevelő személyt is. A kedvezményt azonban ugyanazon gyermek után
ugyanazon személy csak egy jogcímen veheti igénybe.
Az előrehozott öregségi nyugdíjra és a csökkentett összegű előrehozott
öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából szolgálati időként
kell figyelembe venni a rokkantsági, illetőleg a baleseti rokkantsági
nyugdíj folyósításának időtartamát.
• Hogyan alakul az öregségi
nyugdíj összege, mértéke ?
Az öregségi nyugdíj összege az elismert szolgálati
időtől és a figyelembe vehető havi átlagkereset összegétől függ.
Az öregségi nyugdíj mértéke 10 év szolgálati idő esetében a havi
átlagkereset 33 százaléka. További szolgálati idő esetén 25 évig
további évi 2 százalék, 26 évtől 36 évig további évi 1 százalék
és 37 évtől további 1,5 százalék évenként.
• Mit jelent az öregségi nyugdíj
legkisebb (minimum) összege ?
Az öregségi nyugdíj legkisebb összege csak az öregségi
teljes nyugdíjra jogosult személyt illeti meg, akkor, ha az öregségi
teljes nyugdíj alapját képező havi átlagkereset eléri az adott évi
nyugdíjemelésről rendelkező kormányrendeletben meghatározott összeget.
A 10-19 évi szolgálati idő alapján megállapított öregségi résznyugdíjat
akkor is a nyugdíj alapját képező havi átlagkeresetnek a szolgálati
időtől függő százalékában kell megállapítani, ha ez nem éri el az
öregségi nyugdíj legkisebb összegét.
• Hogyan alakul az öregségi
nyugdíj összege, ha a nyugdíjigénylő magánnyugdíjpénztárnak is tagja
?
Ha a biztosítottnak a magánnyugdíjpénztárban az
egyéni számláján lévő összeget saját döntése alapján nem utalták
át a Nyugdíjbiztosítási Alap részére, az öregségi nyugdíj összege
a kiszámított összeg hetvenöt százaléka.
• Milyen időszakban elért
kereset, jövedelem alapján kell az öregségi nyugdíj összegét meghatározni
?
Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől
a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért – nyugdíjjárulék
alapjául szolgáló – személyi jövedelemadóval csökkentett kereset,
jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni.
Ha ebben az időszakban, az átlagszámítási időnek legalább a fele
részére a nyugdíjat igénylőnek nincs keresete, jövedelme, a hiányzó
időre eső napokra keresetet, jövedelmet az 1988. január 1-je előtti
legközelebbi időszak keresete, jövedelme alapján kell figyelembe
venni.
Ha ez sem áll rendelkezésre, keresetként – a nyugellátás megállapításának
kezdő napjától folyamatosan visszaszámítva – a hiányzó időre érvényes,
külön jogszabályban általánosan meghatározott minimálbér harmincad
részét kell számításba venni.
• Az öregségi nyugdíj összegének
meghatározásánál mit jelent a valorizáció ?
A havi átlagkereset megállapítása előtt a nyugdíjazást
megelőző harmadik év előtti naptári években elért keresetet, jövedelmet
a bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul véve
a nyugdíjazást megelőző második naptári év kereseti szintjéhez kell
igazítani.
A kiigazításhoz alkalmazandó valorizációs szorzószámokat a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet
melléklete tartalmazza.
• Mit jelent a degresszió
?
Ha az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset
összege 100.000 forintnál több, ezen határösszeg feletti sávosan
meghatározott keresetrészeket korlátozott (csökkentett) mértékben
lehet figyelembe venni.
• Ki jogosult nyugdíjnövelésre ?
Aki legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezik
és a 62. életévének betöltése után a nyugdíj megállapítása nélkül
legalább 365 naptári napra szolgálati időt szerez, nyugdíjnövelésben
részesül. A nyugdíjnövelés mértéke minden 30 nap után az öregségi
nyugdíj, baleseti rokkantsági nyugdíj 0,3 százaléka.
• Bányászok milyen feltételek
mellett jogosultak havi átlagszámítási kedvezményre ?
Bányászati tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél
föld alatt legalább tizenöt éven át korkedvezményre jogosító munkakörben
dolgozó öregségi nyugdíját, kérelemre annak a keresetnek az alapulvételével
kell megállapítani, amit a vele azonos munkakörben foglalkoztatottak
a nyugdíj megállapítását megelőző naptári évben átlagosan elértek,
annál a munkáltatónál, ahol az igénylő ebben a munkakörben utoljára
dolgozott.
A kedvezmény akkor alkalmazható, ha a bányász a nyugdíj megállapításáig
korkedvezményre jogosító munkát végzett, vagy egészségi okból került
föld feletti munkakörbe.
Vissza
az előző szintre
|
