Szolgálati idő
Nyugdíj : Részletes információk: Szolgálati idő  

 

Milyen jogviszonyokban eltöltött idő ismerhető el szolgálati időként 1997. december 31-ét követően ?

Szolgálati idő elsősorban a munkaviszonyban, közalkalmazotti, illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, a fegyveres erőknél, a rendvédelmi szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos állományban, a fegyveres erőknél szerződéses állományban, szövetkezeti tagsági viszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóként, – megfelelő feltételekkel – díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében személyesen munkát végzőként eltöltött idő, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Szolgálati idő továbbá – öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából – a felsőfokú nappali tanulmányok ideje, egyházi személyként, szerzetesrendi tagként eltöltött idő, katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, a táppénz (betegszabadság) ideje, továbbá a gyermeknevelési támogatás, ápolási díj, GYES, munkanélküli járadék, nyugdíj előtti munkanélküli segély, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették, illetőleg a megállapodás kötése alapján nyugdíjjárulék fizetéssel fedezett idő.

Szolgálati időnek számít elsősorban a munkaviszony, a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként, továbbá a szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági szövetkezeti tagként – biztosításban töltött idő, továbbá a felsőfokú nappali tanulmányok ideje, egyházi személyként, szerzetesrendi tagként eltöltött idő, katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, illetőleg megállapodás kötése alapján nyugdíjjárulék fizetéssel szerzett idő.

Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve értelmében teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor 1996. december 31-ét követően a biztosítási időnek is csak az arányos időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér arányával.
Az arányos szolgálati időt a foglalkoztató számolja ki.


• Milyen idők nem minősülnek szolgálati időnek ?

Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát, ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem kifizetés nem történt.
A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől eltérően szolgálati időként kell figyelembe venni az előzetes letartóztatás idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, a szabadságvesztés idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.

A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek nyilvántartása alapján kell számításba venni.
A társadalombiztosítási nyilvántartások alapján nem igazolt időket abban az esetben kell figyelembe venni, ha az igénylő

  • a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti okirattal (igazolással), vagy
  • a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján kiállított igazolással, vagy
  • egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanunyilatkozattal, irati részbizonyítékokkal, stb.)
    bizonyítja.

Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodást köthet a Magyar Köztáraság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, aki biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll. Megállapodás esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege.
Megállapodás köthető továbbá a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér utáni járulékfizetéssel

  • felsőfokú intézmény nappali tagozatán 1997. december 31-ét követően folytatott tanulmányoknak szolgálati időkénti elismerése,
  • a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén – az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idő kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő legfeljebb azonban öt naptári év elismerése céljából.

Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás köthető továbbá a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján nyugdíjjárulék megfizetésével
? 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére, valamint
? arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár.