• Milyen jogviszonyokban
eltöltött idő ismerhető el szolgálati időként 1997. december 31-ét
követően ?
Szolgálati idő elsősorban a munkaviszonyban, közalkalmazotti,
illetőleg közszolgálati jogviszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban,
bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban,
hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, a fegyveres erőknél, a rendvédelmi
szerveknél, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál hivatásos
állományban, a fegyveres erőknél szerződéses állományban, szövetkezeti
tagsági viszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, tanulószerződés
alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytatóként, – megfelelő
feltételekkel – díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony
keretében személyesen munkát végzőként eltöltött idő, ha erre az
időszakra az előírt nyugdíjjárulékot megfizették.
Szolgálati idő továbbá – öregségi nyugdíjra jogosultság szempontjából
– a felsőfokú nappali tanulmányok ideje, egyházi személyként, szerzetesrendi
tagként eltöltött idő, katonai (polgári) szolgálatban eltöltött
idő, a táppénz (betegszabadság) ideje, továbbá a gyermeknevelési
támogatás, ápolási díj, GYES, munkanélküli járadék, nyugdíj előtti
munkanélküli segély, ha az előírt nyugdíjjárulékot megfizették,
illetőleg a megállapodás kötése alapján nyugdíjjárulék fizetéssel
fedezett idő.
• Milyen jogviszonyokban eltöltött
idő ismerhető el szolgálati időként 1998. január 1-jét megelőzően
?
Szolgálati időnek számít elsősorban a munkaviszony,
a közszolgálati jogviszony, a közalkalmazotti jogviszony, a szolgálati
viszony, a szakmunkástanuló viszony alapján, valamint a tanulószerződés
alapján szakképző iskolai tanulóként, a bedolgozóként, a megbízás
alapján, a választott tisztségviselőként, a vállalkozás jellegű
jogviszonyban, egyéni vagy társas vállalkozóként, az alkalmi fizikai
munkát végzőként, az ösztöndíjas aspiránsként és ösztöndíjas doktorjelöltként,
továbbá a szövetkezeti tagként – ipari és mezőgazdasági szövetkezeti
tagként – biztosításban töltött idő, továbbá a felsőfokú nappali
tanulmányok ideje, egyházi személyként, szerzetesrendi tagként eltöltött
idő, katonai (polgári) szolgálatban eltöltött idő, illetőleg megállapodás
kötése alapján nyugdíjjárulék fizetéssel szerzett idő.
• Milyen esetben kell arányos
szolgálati időt számításba venni ?
Ha a biztosítottnak a biztosítási kötelezettséggel
járó jogviszonya keretében – ide nem értve a Munka Törvénykönyve
értelmében teljes, illetőleg az adott munkakörre irányadó, jogszabályban
meghatározott munkaidőben foglalkoztatottakat – elért nyugdíjjárulék-alapot
képező keresete, jövedelme a minimálbérnél kevesebb, akkor 1996.
december 31-ét követően a biztosítási időnek is csak az arányos
időtartama vehető szolgálati időként figyelembe. Ebben az esetben
a szolgálati idő és a biztosítási idő aránya azonos a nyugdíjjárulék
alapját képező kereset, jövedelem és a mindenkor érvényes minimálbér
arányával.
Az arányos szolgálati időt a foglalkoztató számolja ki.
• Milyen idők nem minősülnek
szolgálati időnek ?
Szolgálati időként nem lehet figyelembe venni a
fizetés nélküli szabadság, vagy a munkavégzés alóli mentesítés időtartamát,
ha erre az időre nyugdíjjárulék alapjául szolgáló kereset, jövedelem
kifizetés nem történt.
A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni az előzetes
letartóztatás, a szabadságvesztés tartamát. E rendelkezéstől eltérően
szolgálati időként kell figyelembe venni az előzetes letartóztatás
idejét, ha a letartóztatottat az ellene emelt vád alól jogerősen
felmentették, vagy a büntetőeljárást megszüntették, a szabadságvesztés
idejét, ha az elítéltet a bíróság utóbb jogerősen felmentette.
• Hogyan kell igazolni a szolgálati
időt ?
A szolgálati időt a társadalombiztosítási szervek
nyilvántartása alapján kell számításba venni.
A társadalombiztosítási nyilvántartások alapján nem igazolt időket
abban az esetben kell figyelembe venni, ha az igénylő
- a foglalkoztató által kiállított egykorú eredeti
okirattal (igazolással), vagy
- a foglalkoztató eredeti nyilvántartásai alapján
kiállított igazolással, vagy
- egyéb hitelt érdemlő módon (pl. tanunyilatkozattal,
irati részbizonyítékokkal, stb.)
bizonyítja.
• Szolgálati idő szerzése
céljából milyen megállapodások köthetők ?
Nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot
képező jövedelem szerzése céljából megállapodást köthet a Magyar
Köztáraság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú személy, aki
biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban nem áll. Megállapodás
esetén a járulékfizetés alapja a megállapodást kötő személy által
megjelölt jövedelem, legfeljebb azonban a megállapodás megkötésekor
érvényes járulékfizetési felső határ napi összegének figyelembevételével
a naptári hónapokra számított összeg, de legalább a megállapodás
megkötése napján érvényes minimálbér összege.
Megállapodás köthető továbbá a megállapodás megkötése napján érvényes
minimálbér utáni járulékfizetéssel
- felsőfokú intézmény nappali tagozatán 1997.
december 31-ét követően folytatott tanulmányoknak szolgálati időkénti
elismerése,
- a társadalombiztosítási öregségi teljes nyugdíjhoz
szükséges húsz év szolgálati idő, vagy – az igénylőre irányadó
öregségi nyugdíjkorhatár 1997. december 31-e utáni betöltése esetén
– az öregségi résznyugdíjhoz szükséges tizenöt év szolgálati idő
kizárólag az említett öregségi résznyugdíjra, illetőleg öregségi
teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó szolgálati idő
legfeljebb azonban öt naptári év elismerése céljából.
Szolgálati idő szerzése érdekében megállapodás
köthető továbbá a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási
segély összege alapján nyugdíjjárulék megfizetésével
? 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni
gondozás idejére, valamint
? arra az időtartamra, amelyre a családok támogatásáról szóló 1998.
évi LXXXIV. törvény alapján a gyermekgondozási segély nem jár.
Vissza
az előző szintre
|