Tizenharmadik havi nyugdíjra jogosult az a személy, aki

• a tárgyévet megelőző év legalább egy napján és
• az ideiglenes özvegyi nyugdíj kivételével a tárgyév november hónapjában
  társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó nyugellátásban részesül.

A tizenharmadik havi nyugdíj összege megegyezik a tárgyév november havi nyugellátás összegének

• 25 százalékával 2003. évben
• 50 százalékával 2004. évben
• 75 százalékával 2005. évben.

A szociálpolitikai (szociális biztonsági) egyezmény alapján megállapított nyugellátásnál a magyar jogszabályok szerint elismert szolgálati idő tartamának megfelelő – a magyar szerződő felet terhelő – arányos részt kell a tizenharmadik havi nyugdíj kiszámításánál figyelembe venni.
A tizenharmadik havi nyugdíjat minden évben november hónapban kell folyósítani.

• Milyen eltérések vannak a baleseti rokkantsági és baleseti hozzátartozói nyugdíj iránti igény érvényesítésénél ?

A baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt a baleset bekövetkezése, foglalkozási betegség esetén a betegség megállapításának a napjától számított két éven belül lehet érvényesíteni. Ha a sérült a baleset miatt táppénzben részesült, a határidőt a táppénz első ízben történő megszűnésének a napjától kell számítani.
Három éven belül lehet érvényesíteni a baleseti rokkantsági nyugdíj iránti igényt, ha a baleset következményét két éven túl lehet csak megállapítani.
Az üzemi baleset következtében meghalt személy hozzátartozója a halál napját követő két éven belül érvényesítheti igényét.
Az előzőekben megjelölt határidő után akkor lehet az igényt érvényesíteni, ha egykorú okirat (baleseti jegyzőkönyv, társadalombiztosítási vagy üzemi nyilvántartás, rendőrhatósági eljárás során készült irat, orvosi lelet, boncolási jegyzőkönyv, stb.) alapján kétséget kizáróan bizonyított, hogy üzemi baleset történt, továbbá ha a sérülés és a munkaképesség-csökkenés, illetve a halál között – a jogszabályban meghatározott orvosszakértői szerv véleménye szerint – okozati összefüggés van.

• Mely szervek állapítják meg a rokkantságot, illetőleg a munkaképesség-csökkenést ?

A nyugellátással kapcsolatban a rokkantságot az Országos Orvosszakértői Intézet illetékes orvosi bizottságai állapítják meg.

• Mi történik, ha a nyugellátást az illetékes igazgatási szerv nem tudja harminc napon belül megállapítani ?

Ha a nyugellátásra jogosultság kétséget kizáróan fennáll, a nyugellátás összege azonban adatok hiánya vagy egyéb ok miatt az igénybejelentéstől számított 30 napon belül várhatóan nem határozható meg, akkor a rendelkezésre álló adatok alapján előleget kell megállapítani, és folyósítani. A nyugellátás megállapításakor a nyugellátás összegébe a folyósított előleget be kell számítani.

• Külföldön élő személyek esetében mely szerv állapítja meg a nyugellátást ?

A kivándorolt, illetőleg külföldön élő agy tartózkodó személy nyugellátás iránti igényét a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság bírálja el. Ha az igényt nem személyesen terjesztik elő, az igénybejelentés céljára rendszeresített nyomtatványon az igénylő aláírását közjegyzővel hitelesíttetni kell.

Vissza az előző szintre