Az Idősügyi Tanács 2002. szeptember 2-án tartotta
alakuló ülését a Magyar Parlament Gobelin termében. A kormány 2002.
augusztus 9-én meghozott határozata szerinti új összetételben.
A napirend a következő volt:
1. Miniszterelnöki köszöntő és tájékoztató az időseket érintő intézkedésekről,
valamint a kormány idősügyi politikájáról.
2. A tanács tagjainak beszámolója (NYOK, NYOSZ) az Idősügyi Világnapra
való felkészülésről, a szervezés jelenlegi állásáról.
3. A tagok részére a megbízólevelek átadása.
4. A tanács Ügyrendjének megtárgyalása és elfogadása.
5. A tanács 2002. évi munkatervének elfogadása.
6. Egyebek.
Az ülésen jelen voltak dr. Medgyessy Péter miniszterelnök
a tanács elnöke, dr. Hegyesiné Orsós Éva ESZCSM helyettes államtitkár,
a Tanács titkára. Dr. Radnai György a miniszterelnök főtanácsadója,
dr. Draskovics Tibor a miniszterelnök kabinetfőnöke, és jelen voltak
a Tanács tagjai.
Az ülés levezető elnöke dr. Hegyesiné Orsós Éva ESZCSM helyettes
államtitkár.
1. napirend: Miniszterelnöki köszöntő. Tájékoztató
az időseket érintő intézkedésekről valamint a kormány idősügyi politikájáról.
Az IT-ről szóló Kormányhatározat értelmében kijelölte a tanács titkárát
dr. Hegyesiné Orsós Éva személyében, ezzel teljesítve azon igényt,
hogy magas beosztású tisztviselő töltse be ezt a funkciót, majd
felkérte az ülés levezetésére.
Dr. Hegyesiné Orsós Éva ismertette, hogy a kormányhatározat értelmében
a tanács elnöki tisztét a Miniszterelnök úr látja el. Felkérte az
Elnök urat az ülés megnyitására valamint a megbízólevelek átadására.
A tanács elnöke megnyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy szükséges
egy olyan légkör kialakítása, hogy, amely az eddigieknél nagyobb
esélyt ad az idős embereknek arra, hogy a társadalom megbecsült
tagjainak érezhessék magukat. Mint mondta: Önökkel együtt szeretnénk
olyan intézkedésekről gondoskodni melyek hozzájárulhatnak az idős
emberek eddigieknél nagyobb szociális és érzelmi biztonságához,
s hogy egészségesebb életet folytathassanak.
Közismert tény, hogy az időskorúak aránya növekszik, ez demográfiai
tény immár.
Az 1869-ben végzett népszámlálás szerint a 60 évesnél idősebb korosztály
a népesség 5 százalékát jelentette. 1990 január elsején ez az arány
18,9 százalékot tett ki, 1,96 millió volt a 60 évnél idősebb magyar
állampolgárok száma. 2000-ben ez 19,7 százalék volt!
A népesség elöregedése mellett a gazdasági helyzet is közrejátszott
abban, hogy foglalkoztatás 1990. évi csökkenése fokozottan érintette
az idősebb korosztályokat, munkaerő piaci esélyeik jelentősen csökkentek.
Kiemelt feladatnak tartjuk az idősek foglalkoztatási lehetőségeinek
bővítését.
A magyarországi idősebb korosztályról elmondható, hogy EU-s összehasonlításban
rendkívül rossz az egészségi állapotuk. Ez az oka annak, hogy kiemelt
feladatnak tartjuk a szociális és egészségügyi ellátás egységes
szemléletű kezelését.
Az idősek helyzete attól is nehezebb, mint a társadalomé
általában, mert már nincs rá idejük, hogy helyzetükön változtatassanak,
lemaradásukat csökkentsék. Kiegészítő jövedelemre, munkavállalásra
nincs vagy alig van lehetőség. Az idősek egyre nagyobb hányada egyedülálló,
ami a megélhetési gondjaikat súlyosbítja.
E kép kialakulására erőteljesen hatnak a gazdasági, kulturális
és a társadalmi tényezők.
Az ipari társadalmakban gyengül a generációk egymásrautaltsága.
Ezzel párhuzamosan erősödik a civil szféra , s a társadalmi integrációt
biztosító segítségnyújtás, mely erkölcsi kötelesség is. A rászorulók
részére személyre szóló ellátás szükséges.
Ehhez új stratégiára van szükség. Ez egyben Úniós elvárás
is.
A kormány stratégiája 10 pontban foglalható össze:
• olyan kormányzati cselekvési programot kell alkotni, amely garantálja
az Idősügyi Karta alapelveinek megvalósulását;
• megalapozza az Idősügyi Törvény létrehozásának feltételeit;
• fontos hazai gerontológiai kutatások céltámogatása;
• a környezetei tényezők alakítása, az EU-hoz való csatlakozási
folyamatában fontos feladatot jelent. A kutatások célja a környezet
kialakítása oly módon, hogy az idősek önállósága, mindennapi
alapvető tevékenysége biztosítva legyen akkor is, ha
ezt az idős ember, valamilyen betegsége, funkció vesztése megakadályozná;
• szociális ellátások terén fejleszteni kell az idős embert természetes
környezetben megtartani tudó területi ellátásokat, a gondozási kapacitást
és a szolgáltatások bővítését
• az EU csatlakozásra felkészülés keretében, olyan intézkedéseket
is kell hozni, mint pl. a nyugdíjak színvonalának az EU elvárásához
való illesztése;
• növelni kell a társadalmi felelősségvállalást az idősek védelmében;
• egyes emberek esetében alapvető fontossággal bír a magas szintű
érdekvédelem. Biztosítani kell az emberi jogok és alapvető szabadságok
korlátlan élvezetét bármely elhelyezési forma esetében úgy, hogy
méltóságuk, a meggyőződés szabadsága az életminőségre vonatkozó
döntés szabadsága ne sérüljön (ombudsman);
• az önkormányzatok és különféle társadalmi szervezetek mellett
létre kell hozni ezen intézmények működését segítő véleményező szenior
tanácsadó testületeket. E testületek tevékenysége az idősek
érdekvédelmét és képviseletét is szolgálja;
• fontos alapelv annak elismerése, hogy élethossziglan tart az egyéni
fejlődés, hogy időskorban is rendelkezik az ember a tanulás képességével,
hogy fontos alapelv a munkaviszony fenntarthatósága időskorban;
• a generációk közötti kapcsolattartás kiemelten
fontos. Cél, hogy olyan időspolitika valósuljon meg, amely mindegyik
korosztályra épül. Gazdag programkínálatú közösségi találkozási
pontokat kell létrehozni az idősek számára. A társadalmi segítő
civil szerveződések, önsegítő csoportok, karitatív szervezetek létrejöttét
és működését.
A Kormány felvázolt idősügyi politikájának megvalósításához a Miniszterelnök
úr kérte a tanács közreműködését, melyhez természetesen nemcsak
a jelenlevő IT tagoknak, hanem az általuk képviselt tagszervezeteknek,
s maguknak az idős embereknek a közreműködése is szükséges. Hangsúlyozta:
„Arra is számítok, hogy Önök az IT-ben képviselettel nem rendelkező
szervezetekkel is kapcsolatban lesznek, s megtalálják a módját annak,
hogy ők is részesei legyenek a mi közös munkánknak.”
2. napirendi pontként A Miniszterelnök úr átadta
a megbízóleveleket, a Tanács titkára pedig bejelentette, hogy az
új összetételű Tanács megalakult. Minden meghívott jelen volt, a
tanács határozatképes volt.
3. napirendi pontként a NYOK és a NYOSZ képviselői,
Mihalovits Ervin és Jankovits György urak a közelgő Idősek világnapja
alkalmából a rendezendő ünnepség helyszínéről, időpontjáról, programjáról,
az előkészítő munkákról adtak tájékoztatást.
A tanács tagjait – egyebek mellett – tájékoztatták arról, hogy az
Idősek Világnapja központi rendezvényét 2002. október 9-én, 11 órai
kezdettel a Nemzeti Sportcsarnokban (Budapest, Iván vezér u. 1-3.
tartják meg. A Sportcsarnokban mintegy 2000 fő elhelyezésére van
mód. Előzetes számítások szerint a rendezvény költsége 6 millió
forint körüli összeg lesz.
Miniszterelnök úr hozzászólásában biztosította a rendezvény szervezőit,
hogy a szükséges 6 millió forint rendelkezésre áll. Miniszterelnök
úr a szervezőbizottság munkájának segítése érdekében az idősügyekért
egyébként is felelős helyettes államtitkárt, dr. Hegyesiné Orsós
Éva asszonyt megbízta a koordinációs feladatok ellátásával.
Az e napirendhez hozzászólók egyetértettek az elhangzottakkal, támogatásukról
biztosították a szervezőket és jelezték a szervezőbizottságokba
való bekapcsolódás igényét. A Tanács döntést hozott arról, hogy
az előkészítő bizottság munkájában a Tanács valamennyi idősek szervezeteit
képviselő tagja részt fog venni.
Miniszterelnök úr fontosnak tartotta, hogy igényes, az eseményhez
méltó program készüljön, kapjanak a nemzetközi szervezetek képviselői
is (mint pl. ENSZ, WHO) meghívást.
A központi rendezvény mellett a vidék is kapjon esélyt az eseménybe
való bekapcsolódásra.
A Tanács a beszámolót elfogadta.
(A 3. napirend megtárgyalását követően Miniszterelnök úr távozott.)
4. napirend: Az Ügyrend tervezetének vitája
Dr. Hegyesiné Orsós Éva elmondta, hogy a minisztérium munkatársai
az Ügyrend tervezetét elkészítették, azt a meghívóval együtt megküldték
a Tanács tagjainak. A Tanács tagjai közül nyolcan véleményt, javaslatot
küldtek, amelyekből a megvalósítható igényeket, jogos észrevételeket
– ideértve a Jogi Főosztály véleményét is – figyelembe véve új tervezet
készült. Az ülés elején az átdolgozott anyagot – amely tételesen
tartalmazta a beérkezett és elfogadott javaslatokat – a tagok megkapták.
A Titkár kérte a Tanács tagjait, hogy (az összegezett javaslatok,
vélemények figyelembevételével) az Ügyrend tervezetről mondják el
véleményüket, javaslataikat.
A Titkár és a tagok az Ügyrend-tervezetet fejezetenként tárgyalták.
I. fejezet (Általános meghatározások)
Dr. Csehák Judit miniszter asszony kérte, hogy munkájuk segítése
érdekében a tagok a Kormány Ügyrendjét (1088/1994.(IX.20.) Korm.hat.)
kapják meg.
A már beépített módosítással a Tanács az Ügyrend I. fejezetét egyhangúan
elfogadta.
A II. és III. fejezethez (A Tanács elnöke, A Tanács
titkára) észrevétel nem érkezett, a Tanács azt egyhangúan elfogadta.
A IV. fejezet tárgyalása:
Két helyen módosítás vált szükségessé.
1.) Amennyiben a Tanács delegált tagjának megbízatása
lemondással, a tag halálával vagy visszahívással szűnik meg, a delegáló
szervezet joga az új személy delegálására megmarad.
2.) A tag akadályoztatása esetén meghatalmazottja az ülésen tanácskozási
joggal vesz részt. A távollevő tag a delegáló szervezettel egyeztetett,
illetőleg szakértő esetén a saját álláspontját, továbbá szavazatát
is elküldheti levélben.
A két módosítással és a már beszerkesztett javaslatokkal
együtt a IV. fejezetet is egyhangúan fogadta el a Tanács.
Az V. fejezet ( A Tanács működése)
A fejezet vitájában a következő kérdések merültek fel:
Mit értünk nyilvános ülésen?
Hogyan biztosítható az ülés nyilvánossága?
A válaszokban elhangzottak összefoglalása:
Minden olyan ülés, ami nem zárt, nyilvános ülés. Azon részt vehetnek
szakértők, a szervezetek képviselői, a média, stb. képviselői.
Érdemes a nyilvános ülésen való részvétel szabályait megalkotni.
Pl.: a parlamenti bizottság ülésein az előzetesen lobbylistára jelentkezők
vehettek részt.
Az ülések nyilvánosságának biztosításának érdekében az ülésekről
és annak napirendjeiről az ülés előtt 2 nappal MTI hírt ad ki a
Tanács titkársága. A média, különös tekintettel az idősekkel foglalkozó
média külön meghívót is kap. A Tanács titkársága folyamatosan kéri
a javaslatokat, amelyek a nyilvánosságot szolgálják. Az ESZCSM és
a ATV közös havi 1 órás műsort készít, s ez fóruma lesz a Tanácsnak
is.
Az V. fejezetben, a már áttervezett javításon túl,
további módosítás nem történt, a Tanács az V. fejezetet egyhangúan
jóváhagyta.
A Tanács a VI. fejezetet is – a már beépített módosítással
– egyhangúan jóváhagyta.
A Tanács határozata: Az Ügyrend a tervezet VI. fejezetének
– megbeszéltek szerinti – módosításával a mai napon elfogadásra
került.
Vissza az
előző szintre
|
