Anyasági támogatás: a szülést követően az a nő jogosult támogatásra, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal – koraszülés esetén legalább egyszer – terhes gondozáson részt vett. Az anyasági támogatás a jogosultat akkor is megilleti, ha a gyermek holtan született.

Az anyasági támogatás – gyermekenkénti – összege azonos az öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150%-ával. Az igényt a szülést követő 180 napon belül lehet benyújtani.

(1998.évi LXXXIV.törvény 29.§)

ápolási díj: tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ápolási díjra jogosult a jegyes kivételével az a hozzátartozó, aki az önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló súlyos fogyatékos vagy 18. Életévét be nem töltött tartósan beteg személy gondozását, ápolását végzi. Összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegénél.

Ápolási díj állapítható meg annak a hozzátartozónak is, aki 18.életévét betöltött tartósan beteg személy esetén a család összes körülményeire tekintettel méltányossági alapon dönt az ápolási díj megállapításáról az önkormányzat képviselő-testülete. Összege nem lehet kevesebb az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-ánál.

Nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha

• Rendszeres pénzellátásban részesül,
• Szakiskola, középiskola illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója,
• Kereső tevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja,
• Az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen nevelési-oktatási, egészségügyi vagy szociális intézményi ellátásban részesül, kivéve a napi legfeljebb 4 órás pedagógiai fejlesztő foglalkoztatást.

Az ápolási díjat – mellékelve a háziorvos szakvéleményét – az önkormányzatnál kell igényelni.

(1993.évi III. törvény 40.§)

árvaellátás: árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek szülője haláláig az öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte, vagy öregségi, illetve rokkantsági nyugdíjasként halt meg. Az ellátás a gyermek 16.életévének betöltéséig jár, de ha oktatási intézmény nappali tagozatán tanul, a tanulmányok tartamára, legfeljebb 25 éves koráig folyósítható. Összege annak a nyugdíjnak a 30%-a, ami az elhunytat öregségi, rokkantsági nyugdíjként, baleseti rokkantsági nyugdíjként megillette volna halála időpontjában.

(1997.évi LXXXI:törvény 54.§)

átmeneti segély: a települési önkormányzat képviselő-testülete a létfenntartást veszélyeztető rendkívüli élethelyzetbe került, valamint időszakosan vagy tartósan létfenntartási gonddal küzdő személyek részére a rendeletében meghatározott átmeneti segélyt nyújt.

Az átmeneti segély adható alkalmanként és havi rendszerességgel. Az alkalmankénti segély gyógyszertámogatáshoz, illetve az egészségbiztosítás által nem vagy csak részben támogatott egészségügyi szolgáltatás díjaként is megítélhető. A havi rendszerességgel adott átmeneti segély jövedelemkiegészítő támogatásként, rendszeres nevelési támogatásként, továbbá az önkormányzat rendeletében meghatározott más ellátási formaként is nyújtható.

(1993.évi III.törvény 45.§)

betegszabadság: évenként tizenöt munkanap. A betegszabadság naptári évben igénybe nem vett része később nem igényelhető. A keresőképtelenséget az orvosnak kell igazolnia. A munkavállalónak betegszabadság idejére táppénz nem jár, hanem távolléti díjának 80%-a illeti meg. Év közben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult.

(1992.évi XXII.törvény 137.§)

bölcsőde: a családban nevelkedő 3 éven aluli gyermekek napközbeni ellátását, szakszerű gondozását és nevelését biztosító intézmény. Ha a gyermek 3. évét betöltötte, de testi vagy szellemi fejlettségi szintje alapján még nem érett az óvodai nevelésre, a 4.évének betöltését követő augusztus 31-ig nevelhető és gondozható a bölcsődében.

A bölcsőde végezheti a fogyatékos gyermekek korai rehabilitációs és rehabilitációs célú nevelését és gondozását is.

(1997.évi XXXI.törvény 42.§)

család autonómiája: az állam csak alapos közérdekből, vagy valamely családtag veszélyeztetettsége esetén avatkozhat be a család életébe (ez utóbbi esetben be is kell avatkoznia). A beavatkozásnak elsősorban a családi funkciók megfelelő működésének helyreállítását, és nem a veszélyeztetettnek a családból való kiemelését kell szolgálnia.

család: a szülő(k) és gyermeke(ik) alkotta közösség alapvető, természetes, élő sejtje a társadalomnak, melyre minden más közösség és maga a társadalom egésze épül. A jól működő családban a gyermekek – a család hétköznapi élete során – válnak érett személyiségekké, szocializálódnak. Ebben a közegben szerzik meg a mások iránti tisztelet és együttérzés képességét. Így válnak a társadalom egészséges lelkű, másokkal szolidáris, önmaguk és mások sorsáért felelősséget vállalni képes polgáraivá, akik maguk is képesek jól működő családok alapítói lenni. A család, mint intézmény és mint alapegység működésének állapota társadalompolitikai kérdés, s egyben a nemzet jövőjének, jövőbeni életminőségének kérdése.

családi adókedvezmény: a személyi jövedelemadóról szóló törvényben foglaltak szerint kedvezmény illeti meg azokat a családosokat, ahol legalább az egyik családi pótlékra jogosult szülő személyi jövedelemadót fizet.

Az adókedvezmény a családtagok megosztva is igénybe vehetik.

Kedvezményezett eltartott az, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerint nevelési ellátást folyósítanak, ide értve azt is, aki a nevelési ellátásra saját jogán jogosult, valamint a magzat a várandóság időszakában (fogantatása 91.napjától megszületéséig) és a rokkantsági járadékban részesülő személy.

(1995.évi CXVII.törvény)

családi életre nevelés: célja, hogy a gyermekek a családi értékeket, magatartásformákat, a harmonikus családi életben szükséges alapismereteket megismerjék és elsajátítsák. Nem elsősorban egészségi és szexuális ismeretek elsajátítása, hanem önismeretre, kapcsolatok fenntartására, felelősségvállalásra nevelés, annak bemutatása, hogy az ember párkapcsolatban és közösségben teljesedik ki és válik boldoggá.

családi napközi: a gyermekek napközbeni ellátásának minősül a bölcsődei és óvodai ellátásban nem részesülő, továbbá az iskolai oktatásban részesülő gyermeknek az iskola nyitvatartási idején kívüli, valamint az iskolai napközit vagy tanulószobai ellátást igénybe nem vevő gyermek családi napköziben történő – nem közoktatási célú – ellátása.

A családi napközi a családban nevelkedő gyermekek számára nyújt életkoruknak megfelelő nappali felügyeletet, gondozást, nevelést, étkeztetést és foglalkoztatást. A fogyatékos gyermekek számára sajátos szükségleteikhez igazodó ellátást kell nyújtani.

(1997.évi XXXI.törvény 43.§)

családi pótlék jár: azután a gyermek (személy) után, aki

• még nem tanköteles,
• tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos
• gyermekotthonban, javítóintézetben, büntetés végrehajtási intézetben, illetve szociális intézményben él, és
     o tanköteles, vagy
     o általános iskola, középiskola, szakiskola tanulója és 20.életévét nem
     o töltötte be,
• családi pótlékra jogosult saját jogán a 18.életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy

családi pótlékra jogosult:

a vérszerinti, az örökbefogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő és a gyám, a saját háztartásban nevelt, illetve gondozott, a még nem tanköteles, valamint a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek után,

a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetve a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban, a javítóintézetben nevelt, vagy a büntetés végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek (személy) után,

a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett gyermek (személy) után saját jogán a 18.életévét betöltött tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos személy, feltéve, ha utána 18. Életévének betöltéséig magasabb összegű családi pótlékot folyósítottak. A 18.éltév betöltését követően az ellátás megállapítására csak 2003.január 1-jéig van lehetőség, de a korábban megállapított ellátásokat tovább folyósítják.

(Annak a nagykorú személynek, aki egyidejűleg fogyatékossági támogatásra is jogosult, választania kell a két ellátás között.)

(1998.évi LXXXIV.törvény 8.§)

Vissza az előző szintre