Mi az ápolási díj?

Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú személy részére biztosított anyagi hozzájárulás.

Ki jogosult ápolási díjra?

Ápolási díjra jogosult – a jegyes kivételével – az a hozzátartozó,

 - aki önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre szoruló súlyosan fogyatékos (korhatár nélkül), vagy
 - tartósan beteg 18 év alatti gyermek gondozását, ápolását végzi. Az ápolási díj összege ez esetben nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege (2003-ban 21.800,- Ft).

A települési önkormányzat rendeletében meghatározott feltételek esetén ápolási díjat állapíthat meg annak a hozzátartozónak is, aki 18. életévét betöltött, tartósan beteg személy gondozását végzi. A díj összege ebben az esetben nem lehet kevesebb, mint az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a (2003-ban 17.440,- Ft). Az ellátás folyósításának időtartama nyugdíjszerző szolgálati időnek minősül, mivel a folyósított összegből 8,5% nyugdíjjárulékot vonnak.


Mikor nem jogosult az ápolási díj igénybe vételére a hozzátartozó?

Nem jogosult a díjra a hozzátartozó, ha

 - rendszeres pénzellátásban részesül, (ide nem értve azt a táppénzt, amelyet az ápolási díj folyósításának időtartama alatt végzett kereső tevékenységből adódó biztosítási jogviszony alapján, keresőképtelenné válása esetén folyósítanak).
 - az ápoló szakiskola, középiskola, illetve felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy keresőtevékenységet folytat és munkaideje – az otthon történő munkavégzés kivételével – a napi 4 órát meghaladja.

Szintén nem jár az ápolási díj, ha az ápolt személy két hónapot meghaladóan fekvőbeteg gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, illetőleg óvodai, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, vagy közoktatási intézmény tanulója, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója. Kivéve, ha a közoktatási intézményben eltöltött idő a kötelező tanórai foglalkoztatások időtartamát nem haladja meg, vagy
 - az óvoda, a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybe-vételének, illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg, vagy
 - az óvoda, a közoktatási illetőleg a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a
nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az ápolást végző személy rendszeres közreműködésével valósítható meg.
 - továbbá abban az esetben sem jogosult az ellátásra a hozzátartozó, ha a közös háztartásban élő gyermek után a szülők bármelyike terhességi-gyermekágyi segély-ben, gyermekgondozási díjban, vagy gyermeknevelési támogatásban részesül.

Mikor szüntetik meg az ápolási díj folyósítását?

Meg kell szüntetni az ápolási díj folyósítását, ha

 - az ápolt személy állapota az állandó ápolást már nem teszi szükségessé,
 - az ápolást végző személy a kötelezettségét nem teljesíti,
 - az ápolt személy meghal,
 - a jogosultságot kizáró körülmény következett be.

Az ápolt személy halála esetén a halál időpontját követő harmadik hónap első napjától szüntetik meg az ellátás folyósítását.
Az ápolási díjra való jogosultság feltételeit a települési önkormányzat kétévente legalább egyszer felülvizsgálja.

Milyen igazolásokat kell mellékelni az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez?

Az ápolási díj megállapítása iránti kérelemhez mellékelni kell

 - a háziorvos igazolását arról, hogy az ápolt súlyosan fogyatékos vagy tartósan beteg, és a szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az ápolt önmaga ellátására képtelen, ezért állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szorul.

Ki minősül tartósan betegnek az ápolási díj szempontjából?

Az ápolási díj szempontjából tartósan betegnek minősül az a személy, aki

 - a fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézmény vagy illetékes szakrendelő intézet arra jogosult szakorvosa által kiadott zárójelentés, igazolás alapján a háziorvos szakvéleménye szerint előreláthatólag három hónapnál hosszabb időtartamban állandó ápolást, gondozást igényel.

Ki minősül súlyosan fogyatékos személynek az ápolási díj szempontjából?

Súlyosan fogyatékos személynek minősül az, aki

 - segédeszközzel, vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló-életmód folytatására képes,
 - hallásvesztesége oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel nem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad,
 - értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévet megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, továbbá aki IQ értékétől függetlenül a személyiség egészét érintő (pervezív) fejlődési zavarban szenved, és az autonómiai tesztek alapján állapota súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető (BNO szerinti besorolása: F84.0-F84.9),
 - mozgásszervi károsodása, illetőleg funkciózavara olyan mértékű, hogy helyváltoztatása a külön jogszabályban (141/2000.(VIII.9.) Kormányrendelet meg-határozott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy állapota miatt helyváltoztatásra még segédeszközzel sem képes, vagy végtaghiány miatt önmaga ellátására nem képes és állandó ápolásra, gondozásra szorul.

Hogyan lehet kérelmezni a háziorvos szakvéleményének felülvizsgálatát?

Ha az ápolást végző hozzátartozó nem ért egyet a háziorvos szakvéleményével,

 - a szakvélemény felülvizsgálatát kérheti az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat területileg illetékes városi intézetének tisztifőorvosa által kijelölt az ápolást indokló diagnózis szerinti szakorvostól vagy szervtől. (Ez a lehetőség az önkormányzatot is megilleti.)

Vissza az előző szintre