Nyugdíjas franciák: 11 és fél millióan, magányosan

Az életkorkilátások európai ranglistáját vezető Franciaország lakosságának 20 százaléka 60 év feletti: e 12 milliós népesség legidősebb rétegéből, a 75 éven túliak korosztályából szedte tízezer áldozatának túlnyomó többségét a hirtelen jött és tartós augusztusi kánikula.

Növekvő átlagéletkor - Magyarországon is

Friss francia adatok azt is tükrözik, hogy az idősek közül sokan magányosak és szegények. Ezzel együtt - valószínűleg anyagi okokból - viszonylag alacsony az idősotthonban lakók aránya, kevesebb, mint 5 százalék.

Az Európai Uniónak jelentős fejtörést okoz az idősek méltó öregkorának biztosítása, miközben a növekvő átlagéletkor gazdasági nehézségeket is felvet. Szinte minden EU-tagországban - Franciaországban is - napirenden van és meglehetősen sürgetőnek tűnik a nyugdíjreform, amely nélkül egyes tagállamokban veszélybe kerülhet a gazdasági stabilitás is.

A legújabb statisztikák szerint az EU-tagországokban folyamatosan nő az átlagos életkor és a várható élettartam is. Erre számíthatnak Kelet- és Közép-Európa országai is. Lengyelországban például a prognózisok szerint az elkövetkező 50 év alatt az átlagéletkor 35-ről 49 évre nő majd, Magyarországon pedig 38-ról 50-re.

A legmagasabb várható élettartammal büszkélkedni tudó Franciaországban, az Európai Unió második legnépesebb országában 12 ezer állami és magánintézményben 479 ezer időskorú ember él. A gondozottak egyötöde (91 ezer fő) 85 éves vagy annál is korosabb. Az augusztus eleji szokatlan hőségben elhunytak 82 százaléka tartozott ez utóbbi korcsoportba. A francia nyugdíjasotthonok átlagában 10 lakóra 4 főnyi személyzet jut, ami fele vagy harmada a szomszédos Nagy-Britanniában és Németországban, illetve - nem EU-tag - Svájcban biztosított létszámnak. Nehezen vitatható, hogy a hónap első felében bekövetkezett humanitárius katasztrófa részben a gondozói állomány elégtelenségével függ össze.

11 és fél millió idős magányos

A 60 évnél idősebb franciák elsöprő többsége, 11 és fél millió ember otthonában él, egyharmaduk teljesen egyedül. A segítségre szoruló, magukat alacsony jövedelemből fenntartó időseknél az önálló élet vállalásában nyilvánvalóan jelentős szerepet játszanak az anyagiak: sokan nem képesek megfizetni a nyugdíjasotthoni ellátás és az orvosi felügyelet költségeit. A francia átlagnyugdíj összege havi bruttó 1126 euró (kevéssel több, mint 290 ezer forint), tehát nem éri el a minimálbér (havi 1215 euró, azaz mintegy 315 ezer forint) szintjét sem.

A magányos öregek mintegy négyötöde nő. Ez nem különösebben meglepő annak ismeretében, hogy a várható élettartam tekintetében a francia nők viszik a pálmát, a 81,4 évre számított EU-átlaggal szemben egy francia nő nagy biztonsággal tervezhet legalább 83 évre (és a férfiak is kicsivel az EU-átlag - 75,3 - fölött vannak, 75,5 évig élnek). Az erősebb nem képviselőit várhatóan 8 évvel túlélő, de aktív korukban alacsonyabb keresetekkel rendelkező nők átlagnyugdíja havi 848 euró (hozzávetőleg 220 ezer forint), a férfiaknak havonta átlagosan 1461 eurót (mintegy 380 ezer forint) visz ki a postás.

A két nem életszínvonala közötti különbség - egyedülálló idős emberek esetében - az életút végén csaknem 40 százalékos eltérést mutat. A kisnyugdíjasok közül 670 ezer személy (az összes nyugdíjas 5,5 százaléka) szorul havonta állami kiegészítő támogatásra. Az országban mindazonáltal jelenleg folyik a nyugdíjrendszer reformjának vitája, amelynek nyomán a rendszert 2008-tól mélyrehatóan átalakítják. Ennek nyomán várhatóan javul a kisnyugdíjasok helyzete, de enyhül az állami költségvetésre nehezedő nyomás is, mert több évvel növelik például a teljes nyugdíjra jogosító járulékfizetési kötelezettség időtartamát.

Visszalépés az előző oldalra