augusztus 28.
(Forrás: Világgazdaság.hu)
A
nyugdíjkorhatárt 67 évre emelnék
Német-, Francia- és Olaszországban is napirenden a munkában töltött
idő meghosszabbítása
A törvényes nyugdíjkorhatár 65-ről
67 évre való emelését ajánlja a német kormány által kiküldött Rürup-bizottság
az ellátási rendszer súlyos feszültségének kezelésére. A napirenden
lévő francia, olasz és spanyol reformokat is többnyire a „tovább
kell dolgozni” jelszóval hirdetik meg.
Az általa vezetett bizottság javaslatának
átadásakor Bert Rürup kijelentette, hogy a munkában töltendő életkor
felemelését csak fokozatosan, 2011 után, többéves átmenet keretében
kellene végrehajtani. A javaslat értelemszerűen tartalmaz egy olyan
kitételt, hogy kerülni kell a korkedvezményes vagy korai nyugdíjazás
minden formáját, mert nem lehet fenntartani az aktív keresőkre eső
ellátási terhek növelését. A további pontok közül a Netzeitung kiemeli
a juttatások évenkénti indexelésére vonatkozó indítványt, amelyet
valamilyen demográfiai korrekciós tényezővel számolva kellene alkalmazni.
A javaslat szerint a kifizetéseket emellett az ápolási díjak alapján
számított összeggel is meg kellene terhelni. A javaslat átvételekor
a szociális miniszter kijelentette, hogy azokat csak a társadalompolitikai
szempontok által indokolt mértékben veszik át. Ulla Schmidt egyúttal
felszólította a munkavállalókat, hogy éljenek a magánbiztosítás
által nyújtott előgondoskodási lehetőséggel, jelenleg ugyanis a
82 milliós lakosságból csak 2,8 millióan fizetnek be az adott ellátási
rendszerbe.
A kontinens elöregedését és az ellátást
veszélyeztető finanszírozási zavarokat a Financial
Times mint az „évszázad baját” említi
(a nyomaték kedvéért a francia „mal du siecle” kifejezéssel), kiútként
pedig szintén a korhatár kitolását ajánlja. A lap ismerteti a legutóbbi
francia reformokat, amelyek során a közalkalmazottakat hozták a
versenyszférában dolgozókkal azonos megítélés alá, megemelve a munkában
töltendő idő hosszát. Az olaszok – akik már kissé elmozdultak a
korábbi „bébinyugdíjas” modelltől – most akarják 57-ről 60 évre
emelni a korhatárt, illetve 35-ről 40 évre a munkában töltendő idő
hosszát. A lap szerzője elítélően szól a korai nyugdíjazás gyakorlatáról,
amelyet pedig politikusok, munkaadók és munkaerő-piaci elemzők előszeretettel
ajánlanak ipari szerkezetváltás és nagy munkanélküliség idején.
Az érvelés szerint maguknak a kormányoknak kellett rájönniük, hogy
a korkedvezményes nyugdíjazással nem lehet érdemben csökkenteni
az állástalanságot, ezért az erre irányuló ösztönzőket kezdik eltávolítani
az ellátási rendszerükből.
Visszalépés
az előző oldalra
|