Panaszlistára sikeredett az EU-felmérés magyar része

A magyar időseknek a legrosszabb az egészségi állapota, a legalacsonyabb komfortfokozatú lakásban ők élnek, kevesüknek van telefonja és autója - derül ki az öt országot összehasonlító vizsgálatból, amelyben szociológusok vizsgálták az 55 év felettieket.

Magyarország 55 év feletti korosztálya a legelégedetlenebb az életútjával, ám a legrosszabb egészségügyi mutatói is az itt élő nyugdíjasoknak vannak. Ez derül ki abból az Európai Unió támogatásával készült felmérésből, amelyben hazánkon kívül Hollandia, Németország, Olaszország és Finnország 55 év feletti lakosait vizsgálták. Százötven-százötven 55-74 és 75 évesnél idősebb személyt kérdeztek meg.
Míg Finnország legeldugottabb részében is működik a szociális ellátórendszer, mert mínusz 20 fokban is kiszállítják az ebédet mindennap annak az asszonynak, aki mellett száz kilométeres körzetben senki sem lakik, addig Magyarországon igencsak nehézkes a szociális ellátás. A finn idősek a ledolgozott évek után járó nyugdíj mellett kiegészítő nyugdíjat is kapnak, állampolgári jogon.
A felmérést hazánkban Pécsett és Jászladányon végezték, mert kitétel volt, hogy minden országnak egy városban, illetve egy faluban is meg kell kérdeznie az érintetteket - mondta Széman Zsuzsa, az MTA Szociológiai Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa, a kutatás vezetője. A szociológus elmondta: a falun élő nők átlagnyugdíja 28 ezer, míg a nagyvárosi férfiaké 66 ezer forint havonta. A falusi idősek több mint fele összkomfort nélküli lakásban él, a vécé az udvaron van. Az összkomfortos lakások aránya még Pécsett is alacsonyabb volt a többi városhoz viszonyítva. A németországi felmérésből kiderül, ma már a volt keletnémet területeken is elképzelhetetlen, hogy ilyen körülmények között éljenek a nyugdíjasok.
Mindezek ellenére a magyar idősek kötődnek legjobban az otthonukhoz, aminek valószínűleg az a magyarázata, hogy itt a legnagyobb a lakástulajdonosok aránya. A rendszerváltozás után szinte mindenki élt a lehetőséggel, hogy megvásárolja az addig önkormányzati tulajdonban lévő lakást. A helyi szolgáltatásokkal is a magyar nyugdíjasok a legelégedettebbek, ez annak köszönhető, hogy míg Nyugat-Európában az idősek hozzá voltak szokva a szolgáltatás magas színvonalához, addig nálunk az 1990 után bekövetkezett változások még mindig inkább elégedettséggel töltik el a nyugdíjasokat.
A mobiltelefon-használat a magyar nyugdíjasok körében nem mérhető, vonalas telefonja is alig 40 százalékuknak van. Ezzel ellentétben még Olaszországban is 98 százalékos a telefonhasználat, és ugyanennyi nyugdíjasnak van gépkocsija.
A falun élő nyugdíjasoknak szinte fogalmuk sincs arról, hogy mi az a bankkártya, és hogyan kell használni.
Csak Magyarországon születtek olyan válaszok, hogy ha a nyugdíjasnak meg kell vennie valamilyen gyógyszert, akkor az esetek többségében vagy nem fűt, vagy a hasán spórol.
Míg a mediterrán országban a rokonsági kapcsolatok igen erősek, addig nálunk már-már szomszédok között is kialakul olyan szoros kötelék, mint a rokonokkal. A németeknél viszont elképzelhetetlen, hogy a ház elé kirakott kispadon ülve csevegjenek napestig. A magyar nyugdíjasok leginkább tévét néznek vagy rádiót hallgatnak.

Visszalépés az előző oldalra