|
A megváltozott munkaképességű dolgozók
pénzbeli ellátásai
Megváltozott munkaképességű dolgozónak tekinthető, aki
• munkaviszonyban, közalkalmazotti-, közszolgálati jogviszonyban
áll, valamint a bedolgozó, a munkaviszonyban foglalkoztatott szövetkezeti
tag,
• eredeti munkakörében egészségének károsodása nélkül, illetve rehabilitációs
intézkedés nélkül alkalmatlanná válik,
• öregségi nyugdíjban, rokkantsági nyugdíjban, baleseti rokkantsági
nyugdíjban nem részesül,
• üzemi baleset vagy foglalkozási megbetegedés miatt baleseti járadékban
részesül és eredeti munkakörében alkalmatlanná nyilvánítják,
• gümőkóros betegség miatt foglalkozásától eltiltották,
• fegyveres testülettől egészségügyi alkalmatlansága miatt leszerelték.
Arról a nem rehabilitálható, megváltozott munkaképességű dolgozóról,
akinek munkaviszonyát megszüntetik és öregségi, rokkantsági nyugdíjra,
baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult, rendszeres pénzbeli
ellátással gondoskodnak. Az ellátás lehet átmeneti járadék, vagy
rendszeres szociális járadék.
Átmeneti járadék
Jogosultak köre:
Átmeneti járadékra jogosult az a megváltozott munkaképességű dolgozó,
aki
• az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik
(résznyugdíjhoz 15, teljes nyugdíjhoz 20 év szolgálati idő szükséges)
és nem jogosult rokkantsági nyugdíjra,
• 5 éven belül eléri a reá irányadó öregségi korhatárt,
• munkaképesség-csökkenése 50%, melyet az Országos Orvosszakértői
Intézet minősített,
• munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti
táppénzben, gyermekgondozási díjban nem részesül.
Összege:
A várható öregségi nyugdíj 75%-a, ami nem lehet kevesebb a rendszeres
szociális járadék összegénél.
Az átmeneti járadék a munkaviszony (a közös munkában való részvételi
kötelezettség) megszűnését követő naptól a jogosultra irányadó öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséig jár.
Megszűnik a jogosultság, ha a megváltozott munkaképességű dolgozó
• öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra válik jogosulttá,
• az OOSZI véleménye szerint munkaképesség-csökkenése már nem éri
el az 50%-ot,
• egészségügyi állapotának megfelelő munkahelyet indokolatlanul
nem fogadja el,
• állandó letelepedéssel külföldön tartózkodik.
Rendszeres szociális járadék
Annak a nem rehabilitálható, a reá irányadó nyugdíjkorhatárt be
nem töltött, megváltozott munkaképességű dolgozónak, aki az átmeneti
járadék megállapításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik,
rendszeres szociális járadékot állapítanak meg, ha
• a rokkantsági nyugdíjhoz az életkora szerint szükséges szolgálati
idő felével rendelkezik, és
• munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI Orvosi Bizottságának
szakvéleménye szerint az 50%-ot eléri,
• munkanélküli ellátásban, kereset-kiegészítésben, táppénzben, baleseti
táppénzben és gyermekgondozási díjban nem részesül.
Összege:
Az 59. életévüket betöltött nők és a 62. életévüket betöltött férfiak
esetén 2002-ben 20000 Ft, egyéb esetben 2002-ben 17150 Ft.
Megszűnik az ellátásra való jogosultság, ha a járadékban
részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó
• az egészségügyi állapotának megfelelő munkát indokolatlanul nem
fogadja el,
• Magyarországot állandó letelepedési szándékkal elhagyja,
• öregségi, rokkantsági, baleseti nyugdíjra válik jogosulttá,
• munkaképesség-változásának mértéke az OOSZI Orvosi Bizottságának
véleménye szerint már nem éri el az 50%-ot.
Az átmeneti járadékban, illetőleg rendszeres szociális járadékban
részesülő megváltozott munkaképességű dolgozó a rokkantsági nyugdíjasokra
vonatkozó szabályok szerint folytathat kereső tevékenységet (napi
8 óránál kevesebb munkaidőben, vagy akkor, ha keresete lényegesen
kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél).
Jó tudni:
Az átmeneti járadék, a rendszeres szociális járadék iránti igényt
a jogosult lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatósághoz
(kirendeltséghez) kell benyújtani. A járadékot a Nyugdíjfolyósító
Igazgatóság folyósítja.
Rokkantsági járadék
Jogosultak köre:
Rokkantsági járadékra jogosult az a 18. életévét betöltött személy,
aki a 25. életévének betöltése előtt 100%-ban munkaképtelenné vált
és nyugellátást (sem saját jogú, sem hozzátartozói pl. árvaellátás),
illetve baleseti nyugellátást részére nem állapítottak meg.
Összege:
Fix összegű ellátás, 2002-ben 21300 Ft.
A rokkantsági járadék megállapítása iránti kérelmet
a lakóhely szerint illetékes Megyei (Fővárosi) Nyugdíjbiztosítási
Igazgatósághoz lehet benyújtani.
Betegséghez, illetve fogyatékossághoz kapcsolódó ellátások
Fogyatékossági
támogatás
A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére
az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli
juttatás. A támogatás célja, hogy – a súlyosan fogyatékos személy
jövedelmétől függetlenül – anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan
fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.
Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött,
súlyosan fogyatékos személy jogosult, aki
• látási fogyatékos,
• hallási fogyatékos,
• értelmi fogyatékos,
• mozgásszervi fogyatékos, vagy
• halmozottan fogyatékos,
és állapota tartósan vagy végelegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre
nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
A fogyatékossági támogatásra való jogosultság szempontjából
látási fogyatékos személynek tekinthető, akinek segédeszközzel vagy
műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik,
vagy alig látóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért
kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes;
hallási fogyatékos az a személy, akinek hallásvesztesége olyan mértékű,
hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására
segédeszközzel sem képes, és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd
érthető ejtése elmarad;
értelmi fogyatékos személynek az tekinthető, akinek értelmi akadályozottsága
– genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében,
továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége
miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű;
mozgásszervi fogyatékos személy az, akinek – mozgásrendszer károsodása,
illetőleg funkciózavara miatt – helyzetváltoztatása külön jogszabályban
meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli;
halmozottan fogyatékos személy az, akinek
• fenti súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága
van;
• hallásvesztése oly mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő
megértésére segédeszközzel sem képes, és látási fogyatékos, vagy
értelmi fogyatékos, vagy mozgásszervi fogyatékos.
Összege:
Az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
65%-a:
ha az igénylő látási fogyatékos, vagy hallási fogyatékos, vagy értelmi
fogyatékos, vagy mozgásszervi fogyatékos személy;
80%-a:
• ha az igénylő halmozottan fogyatékos személy, vagy
• ha az igénylő értelmi fogyatékos, vagy mozgásszervi fogyatékos
személy, feltéve, hogy az önkiszolgáló képessége teljesen hiányzik.
Jó tudni:
A fogyatékossági támogatás megállapítását a lakóhely (tartózkodási
hely) szerint illetékes Megyei Területi Államháztartási Hivatalnál
lehet igényelni.
A fogyatékossági támogatást igénylő személynek fel kell keresnie
háziorvosát, aki kitölti az „Orvosi beutalót az OEP OOSZI Orvosi
Bizottságához”, valamint nyilatkozik arról is, hogy
• az állapot minősítésére alkalmas-e a rendelkezésre álló orvosi
dokumentáció,
• véleményt ad az igénylő önálló életvitelre való képességének és
önkiszolgáló képességének minősítéséhez.
A Megyei Területi Államháztartási Hivatal (TÁH)
az igénybejelentést követően keresi meg az OOSZI szakértői bizottságát
a súlyos fogyatékosság minősítésének elvégzése céljából.
A súlyos fogyatékosság minősítését követően a TÁH határozattal dönt
a fogyatékossági támogatás megállapításáról, illetve az igény elutasításáról.
A fogyatékossági támogatással egyidejűleg nem folyósítható a magasabb
összegű családi pótlék és a vakok személyi járadéka. Ezért ha az
igénylő a vakok személyi járadékában, illetőleg magasabb összegű
családi pótlékban részesül, a TÁH – a súlyos fogyatékosság fennállása
esetén – a minősítés eredményéről, és a fogyatékossági támogatás
várható összegéről tájékoztatja az igénylőt. Ezt követően az igénylőnek
nyilatkoznia kell, hogy a fogyatékossági támogatásra az igényét
továbbra is fenntartja-e.
Az igénylő nyilatkozatát a TÁH megküldi az egyéb ellátást folyósító
szervnek azzal, hogy az egyéb ellátás folyósítását szüntesse meg.
Ilyen esetben a fogyatékossági támogatást az egyéb ellátás folyósításának
megszüntetését követő hónap első hónapjától állapítják meg.
Egyéb esetben a kérelem benyújtásának napjától állapítják meg a
támogatást.
Súlyos mozgáskorlátozott személyek közlekedési kedvezményei
A közlekedési kedvezményeket a súlyos mozgáskorlátozott személyek
vehetik igénybe.
A közlekedési kedvezményekre való jogosultság szempontjából súlyos
mozgáskorlátozott személynek tekinthető, aki mozgásszervi betegsége
következtében tömegközlekedési eszközt önerőből nem képes igénybe
venni, de életvitelszerűen nem ágyhoz kötött, és a járás, terhelhetőség,
valamint tömegközlekedési jármű használata alapján közlekedőképességének
minősítése során pontjainak száma 7, vagy annál több.
Személygépkocsi-szerzési
támogatás
A szerzési támogatás a belföldi kereskedelmi forgalomban történő,
2 millió forintot meg nem haladó fogyasztói árú, legfeljebb 1610
cm3 lökettérfogatú benzinüzemű, illetve legfeljebb 2000 cm3 lökettérfogatú
dízelüzemű személygépkocsi, vagy a megyei (fővárosi) rehabilitációs
főorvos javaslata alapján a segédmotoros kerékpárnak minősülő, három-
vagy négykerekű jármű, illetőleg a járműnek nem minősülő, sík úton
önerejéből 6 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes gépi
meghajtású kerekesszék vásárlása esetén a vételárhoz, valamint a
Szociális és Családügyi Minisztérium előzetes engedélyével a külföldről
behozandó, a fentieknek megfelelő személygépkocsi, illetőleg segédmotoros
rokkantkocsi vagy kerekesszék vám- és általános forgalmi adó költségének
megtérítéséhez nyújtott hozzájárulás.
A támogatás mértéke a vételár, illetve a vám- és általános forgalmi
adó együttes költségének 60%-a, legfeljebb azonban 300000 forint.
A gépkocsi szerzési támogatás megállapítását az a súlyos mozgáskorlátozott
személy kérheti, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik, vagy
gépjárművezetői alkalmasságát a szakértői bizottság megállapította,
vagy ha vezetői engedéllyel nem rendelkezik, de személygépkocsival
történő szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező szülője,
házastársa vagy vele legalább egy éve közös háztartásban élő élettársa
írásbeli nyilatkozatban vállalja. Továbbá az is, aki a vele közös
háztartásban élő, 3. életévét betöltött súlyos mozgáskorlátozott
kiskorú gyermeke személygépkocsival történő szállítását írásbeli
nyilatkozatban vállalja, feltéve, ha a szállítás a gyermek tanulói
jogviszonya, gyógykezelése, rendszeres intézményi ellátása miatt
indokolt.
Az alábbi feltételek együttes fennállása esetén a Megyei Közigazgatási
Hivatal vezetője szerzési támogatásra való jogosultságot állapíthat
meg annak a súlyos mozgáskorlátozott személynek is,
• aki a szakértői bizottság véleménye szerint gépjármű vezetésére
alkalmatlan,
• akinek a gépjármű használata munkaviszonya vagy tanulói jogviszonya
fenntartása miatt indokolt,
• akinek szállítását érvényes vezetői engedéllyel rendelkező, vele
legalább egy éve közös háztartásban élő nagykorú gyermeke, testvére
írásbeli nyilatkozatban vállalja.
Személygépkocsi
átalakítási támogatás
Az átalakítási támogatás a gyárilag automata sebességváltóval felszerelt
személygépkocsi vásárlásához, gépkocsi segédberendezéssel történő
felszereléséhez, átalakításához nyújtott támogatás, továbbá a személygépkocsi
olyan átalakításához nyújtott támogatás, amely lehetővé teszi a
súlyos mozgáskorlátozott személy személygépkocsival történő szállítását,
vagy a személygépkocsinak a súlyos mozgáskorlátozott személy biztonságos
szállítását szolgáló eszközzel való ellátásához nyújtott támogatás.
Az átalakítási támogatás mértéke az átalakítás költsége, de legfeljebb
30000 forint.
Közlekedési támogatás
A közlekedési támogatás a súlyos mozgáskorlátozott személy közlekedési
többletköltségeihez való hozzájárulás.
Alapösszege: 7000 Ft/év.
A közlekedési támogatás mértéke
Életkor Tanul, dolgozik Inaktív támogatás
év támogatás
Ft/év Ft/év
1-62 24.500 7.000
62- 7.000 7.000
Életkor Tanul, dolgozik Inaktív támogatás
év és kiskorú ha kiskorú eltartásáról
eltartásáról is gondoskodik is gondoskodik
támogatás Ft/év Ft/év
1-62 24.500 7.000
62- 7.000 7.000
Parkolási engedély
Érvényessége a kiállítás, illetve az érvényesítés időpontjától számított
három év.
Fontos tudni:
A közlekedési kedvezmények iránti, illetve a szerzési támogatás
érvényességének meghosszabbítására irányuló kérelmet a lakóhely
vagy tartózkodási hely szerinti illetékes települési önkormányzat
jegyzőjéhez kell benyújtani a tárgyév április 30-ig, a közlekedési
támogatás iránti igény a fenti határidőt követően is benyújtható,
amennyiben a súlyos mozgáskorlátozottság ténye a tárgyévben következik
be.
Átalakítási támogatás és parkolási engedély iránti
kérelem a tárgyévben bármikor benyújtható.
A közlekedési kedvezmények (kivéve a parkolási engedélyt)
megállapításának jövedelmi határa: az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 2,5-szerese.
Szerzési, illetve átalakítási támogatás ugyanazon
személyre tekintettel hét évenként egy ízben adható.
A szerzési támogatással megvásárolt, vagy külföldről
behozott gépkocsit a vásárlás, illetve a vámkezelés időpontjától
számított 3 éven belül csak a Megyei Közigazgatási Hivatal előzetes
hozzájárulásával lehet elidegeníteni, az elidegenítési tilalmat
a járműnyilvántartásba az állam javára bejegyzik.
A jogosult a szerzési támogatással történő vásárláskor
a szerződést, illetve külföldről behozott gépkocsi esetén a vámokmányt
a vásárlás, illetve a behozatal időpontjától számított 5 napon belül
köteles bemutatni az utalványt kiállító hivatalnak, amely a bemutatott
számlán, szerződésen, illetőleg a vámokmányon igazolja a bemutatás
tényét.
A szerzési támogatásban részesült személy a jármű
forgalomba helyezésére vagy átírására irányuló eljárás során köteles
nyilatkozni arról, hogy a járművet a szerzési támogatás felhasználásával
vásárolta. Kérnie kell a törzskönyv kiállításának felfüggesztését
a hivatal határozatának megérkezéséig. Ha a fenti bejelentési kötelezettségnek
nem tesz eleget, vagy ha a gépkocsi átírását elmulasztja, a szerzési
támogatást vissza kell fizetnie.
A közlekedőképesség minősítését a háziorvos,
illetve beutalása alapján a szakorvos végzi.
Nem jogosult a közlekedési támogatásra az a személy, aki fogyatékossági
támogatásban részesül.
Vissza
az előző szintre
|
