Az emberek 16 százaléka betegnek tartja magát

Egy felmérés szerint a megkérdezetteknek csupán 22 százalékára jellemző a jó közérzet és a pozitív életminőség. Meghökkentő következtetés: a vallásosság és az iskolai végzettség összefüggésben van a betegségek kialakulásával – értesült a Népszava.

A Hungarostudy 2002. országos reprezentatív felméréssel 12 ezer 630 embert kerestek meg, hogy egészségi állapotukról, közérzetükről érdeklődjenek. Az Oktatási Minisztérium Nemzeti Kutatás-Fejlesztési projektjének keretében a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutató érdekes megállapításokra jutottak.

A megkérdezetteket leggyakrabban mozgásszervi, szív-és érrendszeri betegséggel, cukorbajjal, gyomor-és bélrendszeri betegséggel, depresszióval vagy allergiás tünetekkel kezelték. A kutatók szerint az egészségi állapot önbecslése fontos mutató abból a szempontból, hogy az emberek hogyan élik meg saját egészségi állapotukat, de előre is jelezheti, miként fog változni egészségük. A megkérdezettek 16,5 százaléka rossznak vagy nagyon rossznak, 39,2 százaléka közepesnek, 43,8 százaléka pedig jónak, illetve kiválónak tartotta egészségi állapotát.

Elégedettek vagyunk háziorvosunkkal

Arra a kérdésre, hogy elégedett-e a háziorvosi ellátással, az emberek 86,1 százaléka válaszolt úgy, hogy teljesen vagy nagyjából, s csupán 12 százaléka volt elégedetlen háziorvosa munkájával.

A kórházi ellátásról viszont lesújtóak a vélemények: az alanyok 32,5 százalékának volt rossz kórházi élménye. Mindez azt jelzi, hogy a magyarországi egészségügyi rendszerben az alapellátás általánosan elfogadott és jónak ítélik, ami a felmérés tanusága szerint már kevésbé mondható el a fekvőbeteg-ellátásról.

A WHO (Egészségügyi Világszervezet) szerint 2020-ra a világon a leggyakoribb tartós munkaképesség-csökkenést okozó megbetegedés a depresszió lesz, s mindez óriási egészségügyi és gazdasági kihívást jelent. A Magatartástudományi Intézet kutatása megerősíti a világszervezet jóslatát: a felmérés résztvevőinek 27,3 százaléka szenvedett enyhe depressziós tünetektől, közepesen súlyos, vagy klinikai kezelést igénylő súlyos depresszióról 12,9 százalék számolt be. A mielőbbi kezelést igénylő súlyos esetek száma 7,3 százalékos arányt képvisel. A Hungarostudy 2002. felmérés korcsoportok szerinti vizsgálatából kiderül, hogy a depressziós tünetek a korral emelkednek, ez a "népbetegség" elsősorban a középkorúakat és az időseket kínozza.

A kutatók felmérésükbe felvették a WHO "Pozitív életminőség - Jól-lét kérdőivét", amelyen azt kérdezték a résztvevőktől, hogy az elmúlt két hétben hogyan érezték magukat: vidámnak és jókedvűnek, nyugodtnak és ellazultnak, aktívnak és élénknek, ébredéskor frissnek, kipihentnek, s a napjaik tele voltak-e érdekes dolgokkal? A válaszok alapján a 18 évesnél idősebb népességnek csupán 22 százalékát jellemzi pozitív életminőség.

A vallás és az önkárosító magatartásformák kapcsolata

A felmérés vizsgálta az úgynevezett nem hagyományos kockázati tényezők szerepét is a magyar népesség egészségi állapotának kialakulásában. Ezek az önkárosító magatartásformák (dohányzás, kóros alkohologyasztás) hátterében játszanak fontos szerepet, de önmagukban is kockázati tényezők. Ilyen egyebek között a viszonylagos szociális-gazdasági helyzet, az iskolázottság, a munkahelyi kontroll képessége,a depresszió, a társas támogatás vagy a vallásosság. Érdekes megállapítása a kutatásnak, hogy a 45 év alatti nem hívő férfiak 2,5-ször, a nők pedig 2-szer nagyobb valószínűséggel dohányoznak, mint a rendszeresen vallást gyakorlók. Ugyancsak figyelemreméltó megállapítás, hogy az alacsonyabb iskolázottsági csoportokban gyakoribb a dohányzás és a tömény alkoholfogyasztás.

Kiderül a kutatásból, hogy a középkorú népesség halálozási arányai nagy mértékben különböznek a megyék között. Amíg például 2001-ben ezer 45-65 éves férfi közül Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 21, addig Győr-Moson-Sopronban 16, Budapesten pedig 15 halt meg. A háttérben gazdasági, szociális, életmódbeli és pszichológiai tényezők állnak. A férfiaknál a gazdasági, iskolázottsági különbségek, valamint a munkanélküliség a legfontosabb kockázati tényező, de ezek után igen fontos szerepe van az emberek közötti bizalmatlanságnak, ellenségeskedésnek, a kölcsönös segítség alacsony fokának, vagy annak, hogy nem számíthatnak a civil szervezetek támogatására. A megyék közötti halálozási különbségek 77 százalékát ezek magyarázzák. A nők esetében a védő faktorok szerepe egyértelműbb.

A vizsgálat az allergiás betegségekre is kitért. A megkérdezettek 20 százalékának volt már valamilyen allergiás tünete életében. Az allergia főként a fiatalabb korcsoportra jellemző. Az allergia területi elhelyezkedését illetően Budapest áll az élen. A betegség érdekes módon elsősorban a magasabb iskolai végzettségűek között jelentkezik, igaz őket az allergia enyhébb formája gyötri.

A testi-lelki egészség firtatása során nem maradt ki az öngyilkosság témája sem. A világon becslések szerint naponta 1000 ember vet véget az életének. Hazánkban a befejezett öngyilkosságok száma csökken, a 100 ezer főre jutó öngyilkosságok aránya a nyolcvanas években tapasztalt 45-ről 30-ra csökkent. Ezzel együtt Magyarországot még mindig az öngyilkossági halálozást vezető országok között jegyzik Litvániával, Észtországgal, Szlovéniával és Finnországgal együtt. A kutatási eredmények szerint az öngyilkosságot elkövetők 70 százaléka depresszióban szenvedett, 30-40 százalékának pedig már volt öngyilkossági kísérlete. A megkérdezettek közül 2,3 százalék jelezte, hogy megkísérelte az öngyilkosságot. Az elkövetők 70,2 százaléka nő volt.

Visszalépés az előző oldalra