Telefondoktorral "operál" az OEP

A virtuális orvos éjjel-nappal hívható és olyan kérdésekre ad választ, mint például: mit tegyünk, ha szögbe léptünk, vagy hirtelen felszökött a lázunk?

Az ésszerűbb közpénzfelhasználás érdekében hamarosan egy virtuális doktort alkalmaz az Országos Egészségbiztosítási Pénztár - tudta meg a Népszabadság. A jövőre induló, éjjel-nappal hívható, a laikus kérdésre válaszoló telefonos szolgáltatás célja, hogy csak azok menjenek orvoshoz, akiknek valóban szükségük van rá.

Ennek érdekében a szakemberek egy olyan telefonos szolgáltatást készítenek elő, ahol a nap bármely részében választ adnak olyan kérdésekre, mint például: mit tegyünk, ha szögbe léptünk, vagy hirtelen felszökött a lázunk? Orvost kell hívni, vagy elegendő a diéta hasmenés esetén? A vonal végén lévő orvos megmondja majd azt is, hogy a bajba kerülő az adott helyzetben mentőt hívjon vagy háziorvost, illetve, hol van a lakhelyéhez legközelebbi speciális rendelés, mikor tudják ott fogadni, kell-e beutalót szerezni.

Bartucz Attila, az OEP szóvivője a lapnak elmondta: hasonló telefonos szolgáltatás a világ számos országában létezik. A hazai modell a brit NHS direct rendszerét adaptálná. A szigetország 22 irodáját havonta 700 ezer ember hívja. A statisztikák szerint a segítséget kérők 97 százaléka elégedett. Egy-egy hívás általában 10-15 percig tart, és legtöbben más megoldást választanak, mint amire a hívás előtt gondoltak. Az angol szolgáltatás hazai változatának szakmai koncepcióját az I. Belgyógyászati Klinika, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete, valamint a szaktárca módszertani intézménye, a Medinfo készítette. Az előzetes kalkulációk szerint egy menedzsmentközpontra, öt regionális bázisra, valamint negyven szakemberre van szükség egy ilyen szolgáltatás megkezdéséhez. A későbbiekben az alapfeladatok kiegészülhetnek lelki tanácsadással, gyógyszer-tájékozatóval, egészségneveléssel, internetes adatbázissal.

A diszpécserközpontokban a feladatot elsősorban fiatal vagy nyugdíjas orvosokra, medikusokra bíznák, de számítanának a gyesen lévőkre is. Az első kísérleti évben körülbelül 600-700 millió forintra becsülik a költségeket. A szóvivő szerint az úgynevezett DoktorInfo szolgáltatást kizárólag állami finanszírozásból szabad működtetni, mivel csak így garantálható, hogy a beteg az állapotának és a helyzetnek megfelelő, objektív segítséget kap. A szóvivő hozzátette: azokban az országokban, ahol működik ez a rendszer, az ellátás egyéb területein jelentős megtakarítást értek el.

Visszalépés az előző oldalra