Hírek
Hírek : Aktuális  

 

május 15.
(Forrás: Magyar Nemzet Online)

Elemzők szerint azonban a direktíva rövid távon nem sok változást hoz majd, hiszen a befizetések, a hozam, valamint a nyugdíj megadóztatásának szabályai a tagállamok között továbbra is eltérőek maradnak. Az új szabályozás Magyarországon is csak hosszabb távon eredményezi majd a verseny növekedését és a piac bővülését. Az alapkezelőknek jobbára szabad kezet adó, pusztán gondosságot előíró javaslatot nem minden tagállam fogadta lelkesen. Belgium tartózkodott a szavazásnál, nem látva kellő garanciát arra, hogy az alapokat megóvják a csődtől. Brüsszel ezt a befektetésekre megfogalmazott mennyiségi korlátozásokkal látta volna biztosíthatónak – írja a Reuters.

A rendszer zavartalan működését az adózási szabályok felől az a tényező akadályozza majd, hogy míg a tagállamok közül 11 csak a pénztári kifizetéseket adóztatja, a többi ország ettől eltérő rendszert alkalmaz – mutat rá a várható nehézségekre Erdős Mihály, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnöki tanácsadója. A különbségek hátrányosan érinthetik a pénztári tagokat, és lehetőséget adnak a „helyváltoztatásból eredő” adókikerülésre.

A munkáltatói pénztáraknak nincs domináns szerepük a magyar pénztári piacon. Gyakori viszont, hogy a munkáltatók részben vagy egészben átvállalják pénztártag munkavállalóik tagdíjfizetését, és azt nem saját alapítású pénztárba fizetik: az önkéntes nyugdíjpénztári bevételek kétharmada innen származik. 2002 végén a munkáltatói intézményekben mintegy 600 millió eurónyi vagyont kezeltek. Hosszabb távon a direktíva jelentette nyitás Magyarországon a verseny növekedését, a piac bővülését eredményezheti a vállalkozások, pénztárak, vagyon- és letétkezelők számára egyaránt. A Magyarországon tevékenykedő nemzetközi cégek befizetéseit esetleg központilag kezelik majd. (Világgazdaság)

Visszalépés az előző oldalra