Hosszútávon nem várható a nyugdíjkorhatár emelése

Addig, amíg nem bővül a foglalkoztatási arány - ma hárommillió ember tart el 10 milliót - ,addig a nyugdíjasok életkörülményei sem változhatnak. Bár szakértők szerint európai mintára megoldást jelenthetne a nyugdíjkorhatár további emelése, az idősek egészségi állapota ezt nem teszi lehetővé. Az elmúlt három kormányciklus alatt - a nyugdíjreform ellenére - továbbra is jogbizonytalanságban élnek a nyugdíjasok. Nincs kiszámítható, tervezhető nyugdíj az ad hoc változtatások, váratlan beavatkozások miatt. Ugyanakkor a nyugdíj összege általában olyan kevés, hogy a lakásfenntartási költségeket sem fedezi. A folyamatos elszegényedés és kényszermunka ellenére sincs egyetlen használható elképzelés sem a helyzet javítására.

Az évtizedek alatt megszokott nyugdíjrendszeren a a 90-es évek elején

változtatni kellett, mert az évtizedek alatt a befizetett járulékokat összegyűjtő kassza kiürült. A hirtelen jött hatalmas munkanélküliség miatt forrásutánpótlásra nem lehetett számítani, ez pedig 3 millió nyugdíjas mindennapjait érintette és érinti ma is.

A magyar nyugdíjrendszer reformja tehát a' 90-es években kezdődött. Az1992-es országgyűlési határozat kimondta, hogy az alacsony nyugdíjak kiegészítéséről a költségvetésnek kell gondoskodnia, valamint azt, hogy a nyugdíjakat évente kell emelni. A reform akkor a Világbank igényeihez alkalmazkodott (mint számos más országban), mert a magyar gazdaság átalakításához, fellendítéséhez szükséges hitelek garanciájának feltétele volt a közkiadások csökkentése, ráadásul konkrét igény volt a nyugdíjjogosultság szigorítására. Ilyen követelmény volt többek között a nyugdíjkorhatár emelése, a minimális járulékfizetési időszak bővítése, a rokkantnyugdíjasok erőteljesebb szűrése, valamint, hogy a két nem között ne legyen különbség a nyugdíjkorhatárban. Az egyik legnagyobb felháborodást a nyugdíjkorhatár emelése váltotta ki. Az 1993-as rendelkezés értelmében az

öregségi nyugdíjat férfiak esetében 60-ról 62-re emelték, a nők esetében pedig fokozatosan, két évenként egy-egy évet emelve vezették be a rendszert.

Az idősebb korosztály számára persze lehetőség van az előrehozott nyugdíjaztatásra, amihez viszonylag hosszú, jelenleg 38 év szolgálati idő szükséges. Ennél maximum 5 évvel kevesebb szolgálati idő megszerzése esetén csökkentett összegű előrehozott öregségi nyugdíjat is lehet igényelni, ez azonban még előnytelenebb helyzetbe sodorja az érintetteket. Nagy Mária az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság osztályvezetője a Népszava kérdésére elmondta: ezzel a lehetőséggel akár 30 százalékos nyugdíjcsökkenésre számíthatnak az idősek. Az előrehozott nyugdíjat leginkább azok választják, akik munkanélkülivé váltak, vagy egészségi állapotuk megromlott, de nem jogosultak a rokkantsági nyugdíjra. Azt azonban sokan nem veszik figyelembe, hogy a csökkentett nyugdíj összege nem

lesz több akkor sem, ha elérik a nyugdíjkorhatárt.

Társadalmi igény az államilag garantált nyugdíj

Annak ellenére, hogy a nyugdíjrendszer működtetésének célja és feladata, hogy - a munkaképes, aktív életszakasz jövedelmére alapozva - megélhetési biztonságot teremtsen időskorra, továbbra is bizonytalanságban élnek a nyugdíjasok az évtizedek óta jellemző váratlan, véletlenszerű módosítások miatt. Azonban minél jelentősebb összeg felett rendelkezik a nyugdíjalap, és minél kiterjedtebb az ellátási rendszer, annál erősebb a hatalom igénye arra, hogy manipulálja a nyugdíjemelést, akár politikai célok érdekében is.

A jogcímet ehhez az szolgáltatja, hogy a jogosultak körének, az ellátások mértékének kialakítására állami döntések alapján kerül sor, s ennek finanszírozását részben kénytelen az állami költségvetés állni, ugyanis a járulékbevételek erre nem elegendőek. Ez a mechanizmus gyakorlatilag kizárja az egész társadalomra kiterjedő nyugdíjalapok önálló gazdálkodását, tervezését, működését. Pedig egyre sürgetőbb társadalmi igény az államilag garantált nyugdíj. Ezt azonban akadályozza, hogy a demográfiai okok és a nagyarányú munkanélküliség miatt egyre kevesebb aktív munkavállaló jövedelméből finanszírozható a nyugellátás.

Nincs konkrét terv a további reformra

A nyugdíjrendszer és a foglalkoztatás számos ponton függ egymástól, s kölcsönhatást gyakorol egymásra, de a nehezen feloldható ellentét megoldására ez idáig nem született valódi megoldás. A folyamatos elszegényedés és kényszermunka ellenére egyelőre nincs konkrét terv a nyugdíjrendszer reformjára - közölte Nagy Mária. Bár néhány éve megkezdődött a társadalombiztosítási szakemberek felkészítése az Európai Unióhoz való csatlakozásra, ennek keretében pedig a nyugdíjrendszerek kezelésére is. A nemzetközi szakértők véleménye szerint az önálló, egymástól elkülönült nyugdíjrendszerek sokáig élnek még, tehát nem a mindenáron való egységesítés a cél, hanem az, hogy minden országnak legyen egy hosszabb távon elfogadott és elfogadhatóan működtethető rendszere. De ennek feltétele, hogy a nemzeti rendszereket átvizsgálva, minden olyan elemet, amelyet fenn kívánnak tartani, de nem kívánnak "nemzetközivé tenni", vagy ki kell emelni a rendszerből - például szociális elemként kell kezelni, vagy olyan kiegészítő szabályokkal, feltételekkel kell ellátni, amelyekcsak az adott országra érvényesek, így más uniós tagállamot nem kényszerít külön járadék kötelezettségre.

A Gazdasági Kutatóintézet szakértői szerint az 1998-as nyugdíjreform finanszírozási szempontból sikeres volt, nem vezetett sem a költségvetés, sem a Nyugdíjbiztosítási Alap ellehetetlenüléséhez, s ez 2020-ig nem is jelent reális veszélyt. A 2020 utáni időszak azonban speciális intézkedéseket igényel. Bár a korhatár emelése társadalmilag ésszerű megoldás lenne, de gazdaságilag csak akkor van hatása, ha az átlagos munkában töltött idő is emelkedik. Erre azonban kevés az esély, mert a szolgálati idő jelenleg is meglehetősen magas. Bár szakértők körében szóba került a nyugdíjkorhatár további emelése, de miután egy nemzetközileg elfogadott szabály szerint a várható életkornak legalább öt évvel a nyugdíjkorhatár fölött kell lennie - ez Magyarországon nem megvalósítható. Ugyanis hazánkban a férfiak nagy része nem éri el a 65 éves kort. Így más megoldást kell találni. A tervek szerint 2009 után várhatóan megszűnik a résznyugdíj rendszere. Ebben az ellátási formában ma azok részesülnek, akik a szükséges 20 évnyi szolgálati idővel nem, de legalább 10 évet eltöltöttek a munka világában.

Az elképzelések szerint 2012 után nem nettó, hanem bruttó nyugdíjösszeget kapnak majd az idősek ezzel adókötelessé téve azt. Ez azt jelenti, hogy míg jelenleg a megszerzett bruttó jövedelmet a nyugdíjintézet különböző levonásokkal nettósította, ez az eljárás 2012 után megszűnik. Az ekkortól érvénybe lépő nyugdíjadóztatás pedig mindenképpen kedvezőbb és csekélyebb mértékű lesz, mint az aktív dolgozók fizetéséből levont adó összege.

Muhari Judit

Visszalépés az előző oldalra