Külföldön ellenségesen fogadták a nyugdíjreformot

Nyugat-Európa több államában terveznek átfogó nyugdíjreformot - a szakszervezetek nem nagy örömére. A gyakori nyugdíjreformok oka az, hogy csökken a munkaképes lakosság számaránya, miközben a nyugdíjasoké folyamatosan nő.

Franciaország
A legnagyobb mértékű munkabeszüntetésekre Franciaországban került sor, ahol immár minden héten rendeznek demonstrációkat. A párizsi repülőtereken a légijáratok 70 százalékát törölték kedden a menetrendből a nyugdíjreform ellen tiltakozó légiirányítók sztrájkja matt. A fogadókészség hiánya következtében több európai légitársaság nem indította gépeit Párizsba. A keddi akciónapon más közszolgáltató ágazatok - a posta, a közoktatás, a kórházak, a köztisztasági hivatal - alkalmazottai is munkabeszüntetéseket tartottak. A legnagyobb megmozdulás színhelye Marseille volt, ahol délelőtt - a szervezők szerint - 200 ezer ember vonult az utcára. A rendőrség 60 ezer főt számolt össze.
Jean-Pierre Raffarin kormányfő elnökletével az esti órákban tart tárcaközi egyeztetést a kormány a közoktatás átszervezéséről.
A kabinet komoly megszorító intézkedéseket akar foganatosítani. Többek között azt tervezi, hogy négy és fél évvel kiterjeszti a nyugdíjkorhatárt. Igaz, csak az "önkénteseknek" kell 65 évesen nyugdíjba vonulniuk. Aki azonban hatvanévesen fejezi be a munkát, kevesebb "öregségi járulékra" számíthat. Súlyos csapásnak találják a munkavállalók, hogy az eddigi 37 és fél év helyett 2008-tól már negyven, 2012-től 41, 2018-tól pedig 42 éven át kell fizetni a nyugdíjjárulékokat. Jellemző, hogy a felmérések szerint a franciák kétharmada támogatja a munkabeszüntetéseket. S az is sokatmondó, hogy Jean-Pierre Raffarin minsizterelnök népszerűsége alig pár hét alatt csökkent hét százalékkal.

Ausztria
Megszakadtak az osztrák kormány és az érdekképviseletek között a tervezett nyugdíjreformról folytatott tárgyalások keddre virradó éjszaka, s az ÖGB szakszervezeti szövetség vezetése kedden reggel úgy döntött, hogy jövő keddre ismét sztrájkot szervez.
Wolfgang Schüssel kancellár eredeti tervein már siekrül valamennyit enyhíteni, így már hajlandónak látszik arra, hogy tíz százalékban maximálja a reform által a nyugdíjba vonulóknak okozott vesztességeket. Más kérdés, hogy ennek fejében emelni fogják a munkában töltött évek alatt fizetendő járulékot. A tiltakozóhullám miatt egyébként a kormány visszavonulót fújt: eredetileg június 4-én szavaztak volna a tervezetről, ám a kabinet immár nem ragaszkodik a korai időponthoz.

Csehország
Csehországban két éven belül új nyugdíjrendszert vezetnek be, amelynek lényege, hogy a nyugdíjak nagysága a jövőben nagyobb mértékben fogja tükrözni a korábbi havi keresetek nagyságát. Az érvényben lévő rendszer szerint jelenleg az átlagos havi nyugdíj 6900 korona, míg a legmagasabb nyugdíjak 12 500 koronát tesznek ki. A nyugdíjkorhatár most még fokozatosan 63 évre növekszik. A nyugdíjasok száma emelkedik, a nyugdíjpénztárban egyre kevesebb a pénz, ezért a rendszer reformja elkerülhetetlen. Az állami nyugdíjat úgy jelenleg, mint a jövőben is a magánnyugdíjpénztárak egészítik ki. A tízmillió lakosú Csehországban a felnőtt lakosságnak azonban csak mintegy 40 százaléka él ezzel a lehetőséggel, illetve van anyagi lehetősége a nyugdíj kiegészítésre is félretenni valamit.

Németország
Nagy port vert fel az a friss berlini "reform" javaslat, melynek szellemében 2004-ben nem emelkednének a nyugdíjak Németországban. Értetlenség övezi az országban a nyugdíjkorhatár 67 évre történő felemeléséről felröppent híreket is. A németeknek átlag évi 5-6 hetes fizetett szabadságuk van.
Ez EU-régióban mintegy 20 millió (regisztrált) munkanélküli él - közülük mintegy 4,5 millióan németek. Elméletileg a hölgyek 60 esztendős korukig a férfiak 65. életévükig kénytelenek dolgozni az országban. Az átlag német nyugdíjas háztartásoknak havi 1500 euró (kb. 370 ezer forint) jut megélhetésre, utazgatásra. Az EU-ban a dolgozók 36 százaléka idősebb 55 évesnél. Németországban 38 százalék ez az arány, s ezzel az Unió középmezőnyébe tartoznak. A női aktív keresők 27 százaléka, a férfiak 46 százaléka van már túl az 55. születésnapján. Amint egy finnországi EU szociális miniszteri találkozón elhangzott, például Skandináviában még jobb az "öregek" foglalkoztatási helyzete. Svédországban 61 százalékos, Dániában 51 százalékos az 55 felettiek aránya a munkaerőpiacon. Még a britek (48%) is tovább húzzák az "igát", mint a németek. Némi vigaszt jelenthet a 18 millió germán nyugdíjasnak - a 2003-as magyarországi idegenforgalom populáris korosztályának - hogy a franciák jóval előbb teszik le a lantot, ott csak az 55 év feletti munkaképes emberek 29 százaléka van állásban, viszont fiatalon és öregen is kevesebbet turistáskodnak külföldön, mint a jóléti NSZK polgária.

Visszalépés az előző oldalra