május 29.
(Forrás: Népszava Napilap) KUTATÁS
A Gazdasági Kutatóintézet vezetője és munkatársai
egy felmérésben arra a kérdésre keresték a választ, melyek a nyugdíjbavonulás
körülményei. A megkérdezettek elmondása alapján megállapították,
hogy 12 százalékuknál közös megegyezéssel, tíz százalékánál a munkaadó
kezdeményezte, 20 százalékuk rokkantnyugdíjazást kezdeményezett,
a többiek pedig a nyugdíjkorhatár elérésével lettek nyugdíjasok.
A kutatásból az is kiderült, hogy bár a legtöbbüknek
kevés a nyugdíj összege, aki hosszabb időre elszakadt a munka világától,
már nem tud újból beilleszkedni. Jellemzően négy év kihagyás után
tapasztalható ez a jelenség.
Nagy különbség érezhető a városi és a falusi, tanyasi lakosok körében.
Míg a nagyvárosban élő nyugdíjasok jellemzően portás, teremőr esetleg
takarítói állással egészítik ki alacsony nyugdíjukat, addig a falun
élők piacon értékesítik a ház körül termelt növényt, és húsra sem
költenek, hiszen az otthoni állattartással ez a gondjuk is megoldott.
Az értelmiségiekre viszont jellemző, hogy egyáltalán nem akarnak
és nem is tudnak elszakadni sem a munka világától, sem a kollégáktól,
sem az információ áramlástól.
Érdekes tapasztalat az is, hogy bár a nyugdíj összege sokszor nem
elég a lakásfenntartási költségekre sem, jellemző, hogy az idősek
már felnőtt gyermekeiknek akarnak segíteni például a lakásvásárlásban,
vagy csak az unokák ellátásában, esetleg a munkanélkülivé vált gyerekén
segít sokszor méltatlan munkával.
Bár sok kutatás vizsgálja a vásárlóerőt, sokan hagoztatják, hogy
az idősebbekek már nem kell lakást vásárolniuk, ruházkodniuk, ugyanakkor
egy lényeges szempontról megfeledkeznek. A kutatások általában a
nagy bevásárlóközpontok árait veszik alapul. Az idősek pedig nem
tudnak elmenni az általában csak autóval megközelíthető szupermarketekbe,
ezért a legközelebbi kisboltba veszik meg a szükséges élelmet. Így
pedig közel 20 százalékkal többet fizetnek, mintha bevásárlóközpontba
vásároltak volna.
A kultura sem ingyenes, hiszen hiába törölte el a kormány a televízió
adót, a csatornaszolgáltatásért havonta fizetni kell. A mozi és
színházjegyet a legtöbben pedig már egyáltalán nem tudják kifizetni.
A telefon szolgáltatás is költséges.
Visszalépés
az előző oldalra
|