Franciaország: az új nyugdíjtörvény terve

A teljes nyugdíj feltétele Franciaországban 2020-tól kezdve 42 munkában töltött év lesz úgy a magáncégek dolgozói, mint az állami alkalmazottak számára - ez a legsúlyosabb újdonság az új törvényjavaslatban, amelyet Francois Fillon, a szociális ügyek minisztere ismertetett a France-2 tv-ben, s amely május 28-án kerül majd a nemzetgyűlés elé.

Fillon szerint elérkezett a 24. óra a "demográfiai bomba hatástalanítására". Komoly reform nélkül, mint mondotta, társadalmi robbanáshoz vezethet a feszültség a jelenlegi jogszabályok folytán viszonylag magas nyugdíjban részesülő idős korosztály, és a társadalom fenntartásának terheit viselő, romló életminőségű, fiatalabb, aktív korosztályok között. A 42 évi nyugdíjjárulék-fizetést, mint az alapnyugdíj feltételét, több lépcsőben vezetik be: 2008-ra 40, 2012-re 41 évre emelkedik a küszöb. Jelenleg az állami alkalmazottak 37,5 évnyi járulékfizetés után kaphatnak teljes nyugdíjat.

A kisfizetésűek a minimálbér 75 százalékát fogják kapni (a szakszervezetek 100 százalékot követeltek), a többiek átlagjövedelmük 66 százalékát - ami gyakorlatilag a nyugdíjak csökkenését jelenti. Némi javulást tartalmaz a törvényjavaslat azok számára, akik nagyon korán -14-15 évesen - álltak munkába: ők már 58 éves koruktól nyugdíjba mehetnek. Megmarad a korkedvezmény egyes nehéz munkák végzőinél. A nyugdíjjárulék mértéke jelenleg az állami szektorban 7,85 százalék, a magáncégeknél 10,35. A Fillon-terv ez utóbbit terjesztené ki egységesen mindenkire. Az állami alkalmazottak egyes rétegeinél - például az ápolónőknél és a házi beteggondozóknál - a járulékteher növekedését a terv szerint ellensúlyozzák. Általánossá teszik az eddig csupán az állami tisztviselőknek járó nyugdíj-előtakarékosság adókedvezményét.

Maga a nyugdíjkorhatár továbbra is a 60 éves életkor lesz, de egyfajta bonus-malus rendszerrel kombinálva: aki úgy akar ebben az életkorban nyugalomba vonulni, hogy még nem teljesített 42 évnyi járulékfizetést, az nem 100 százalékos nyugdíjat kap. A korhatáron túl munkában maradók a 100 százalékosnál magasabb - évente meghatározott arány szerint emelkedő - nyugdíjat kapnak.

A nyugdíjcsomag finanszírozása megközelítőleg 50 milliárd eurós többletkiadást jelent a költségvetésben; ennek egyharmadát előreláthatóan a munkanélküli segélyek csökkentéséből és a dolgozók nyugdíj-hozzájárulásának növeléséből fedezik - közölte a Fillon-csomagot ismertető Le Parisien francia napilap.

A javaslat elhallgattatta azokat a kormánypártiakat, akik előre azzal vádolták Fillont, hogy nem igazi reformot készít elő, hanem csak holmi "reformocskát", a korábbi rendszer kozmetikázását. Bernard Thibault, a CGT szakszervezeti szövetség első embere egyelőre várakozó állásponton van, de sok kisebb szakszervezet máris tüntetések sorát szervezi a május 28-áig hátralévő időszakra, hogy a nemzetgyűlési előterjesztésig még valamelyes változtatásokat csikarjon ki a tervezetben. Úgy értékelik: nyugdíjreform helyett puszta "könyvelési reform" készült. Fillon ezzel együtt abban bízik, hogy a javaslat előkészítésének több hónapi egyeztetései révén sikerült elérnie a nagy szakszervezetek semlegességét.

Visszalépés az előző oldalra