Mi a különbség a magánnyugdíjpénztárak és az önkéntes nyugdíjpénztárak között?

Az önkéntesség és a kötelező tagság mellett vannak más különbségek is.

Mindkét pénztártípus a többpilléres nyugdíjrendszer szerves része, és a rendszer első pillérét, az állami, úgynevezett felosztó-kirovó rendszert egészítik ki. Mindkét pénztár típus tőkefedezeti elven működik, azaz a tag által befizetett tagdíj,- a költségek levonása után -, annak egyéni számlájára kerül, és onnan kerül befektetésre, illetve itt írják jóvá a pénztár által elért hozamot. A befizetések (melyből sosem a teljes összeg, hanem az ún. fedezeti tartalék kerül a pénztártag egyéni számlájára) és a hozam együtt nyújtanak fedezetet a pénztártag majdani nyugdíjára.

A magánnyugdíjpénztárak a nyugdíjrendszer második pillérét alkotják. A magánpénztári tagság alapesetben pluszterhet nem jelent, hiszen a tagsági viszony azt jelenti, hogy a munkavállalók által fizetett TB járulék egy részét nem az állami kasszába utalják, hanem az a pénztártag számlájára kerül. Tehát nyugdíjas évek alatt a magánpénztártagok két helyről kapják majd nyugdíjukat: az állami társadalombiztosítástól és a magánnyugdíjpénztártól. A tag természetesen kiegészítheti a tagdíjat, de ebben az esetben ez már plusz költséget jelent számára.

Adókedvezmény (eltekintve a TB felé nyugdíjjárulékot fizetőknek járó, a bruttó bér 2 százalékát jelentő adókedvezménytől) alapesetben nincs. Amennyiben viszont a tag kiegészíti tagdíját, akkor a kiegészítés 30 százaléka csökkenti az összevont adóalap adóját.

A nyugdíjrendszer harmadik pillérét alkotó önkéntes nyugdíjpénztárak már plusz kiadást igényelnek. Amennyiben úgy gondoljuk, hogy öregkori biztonságunk érdekében nem elégszünk meg az első két pillér által nyújtott szolgáltatással, érdemes belépni egy önkéntes kasszába. Az önkéntes pénztárak a magán pénztáraknál kevésbé szabályozottak (nincs állami garancia), ami egyben nagyobb rugalmasságot is jelent (a megtakarítás felvételére nem muszáj a nyugdíjba vonulásig várni, 10 év várakozási idő után is - igaz adózóttan - felvehető).

Az önkéntes pénztárak az adókedvezmények jellegében is eltérnek a magán pénztáraktól. Itt ugyanis a teljes befizetett összeg után igénybe vehető a 30 százalékos adókedvezmény, mely azonban maximum 100 ezer forint lehet évente (kivéve a 2020. január 1-je előtt nyugdíjkorhatárt elérőket, esetükben a felső korlát 130 ezer forint).

Vissza az előző szintre