Ki jogosult öregségi teljes nyugdíjra?

Aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt, illetve a 62. életévét betöltötte és legalább húsz év szolgálati időt szerzett.

Mi minősül szolgálati időnek?

A szolgálati idő az az időszak, amely alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. A nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülő időszakokat a törvény külön határozza meg (pl. táppénzben töltött idő).

Mi a szerepe a szolgálati időnek?

- A baleseti nyugellátások kivételével feltétele a nyugdíj-jogosultságnak az előírt minimális szolgálati idő megszerzése.
- A szolgálati idő hossza befolyásolja a nyugdíj összegét.

Ki kaphat öregségi résznyugdíjat?

Az a személy, aki a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt 1993. június 30-át követően 2009. január 1-jét megelőzően eléri (elérte) és eddig az időpontig legalább 15 év szolgálati időt szerez (szerzett).
Megállapítható az öregségi résznyugdíj annak is, aki 1990. december 31-ét követően, de 1993. július 1-jét megelőzően betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt (nő az 55., férfi a 60. életévét) és 1993. július 1-jét megelőző időpontig legalább tíz év szolgálati időt szerzett.

Mitől függ az öregségi nyugdíj összege?

Az elismert szolgálati idő hosszától és az ellátási alapot képező havi átlagkeresettől.

Hogyan számítják ki az öregségi nyugdíj mértékét?

Az öregségi nyugdíj összegét az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdő napjáig elért nyugdíjjárulék alapjául szolgáló, a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, (jövedelem) havi átlaga alapján kell meghatározni.

Megállapítható-e az öregségi nyugdíj a munkaviszony, köztisztviselői, közalkalmazotti jogviszony fennállása alatt?

Megállapítható attól a naptól, amely napon a jogosultsághoz szükséges feltételek bekövetkeztek.

Van-e kizáró rendelkezés az öregségi nyugdíj megállapításában?

Amennyiben a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény alapján munkanélküli ellátásként munkanélküli járadékot, nyugdíj előtti munkanélküli segélyt vagy képzési támogatásként keresetpótló juttatást folyósítanak, a nyugellátás legkorábban az ellátások folyósítása megszűnését követő naptól állapítható meg.

Ki szerezhet 2003. január 1-je előtt korkedvezményre jogosultságot?

Aki a szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas – jogszabályban meghatározott – munkakörben, meghatározott időn át dolgozott, az korkedvezményben részesül a 2000. december 31-én hatályos rendelkezések szerint.

Melyek a korkedvez-ményre jogosultság feltételei?

Az igénylőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárhoz képest kétévi korkedvezményben részesül az a férfi, aki legalább tíz és az a nő, aki legalább nyolc éven át korkedvezményre jogosító munkakörben, továbbá az, aki legalább hat éven át egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben dolgozott.
A korkedvezmény további egy-egy év a korkedvezményre jogosító munka-körben végzett minden újabb öt, nőnél négy, illetőleg az egy légköri nyomásnál nagyobb nyomású légtérben végzett minden újabb háromévi munka után.

Hogyan lehet a nyugellátás iránti igényt érvényesíteni?

A nyugellátást írásban kell igényelni. Az igényt visszamenőleg legfeljebb hat hónapra lehet érvényesíteni.
Nyugellátás iránti igényt az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság igaz-gatási szerveinél, az igénylő
lakóhelyétől függően a Fővárosi és Pest Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgató-ságnál, a megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóságoknál és ezek kirendelt-ségeinél kell érvényesíteni.

1998. január 1-től érvényes öregségi nyugdíjkorhatár

Az 1939. után született férfiak esetében a nyugdíjkorhatár egységesen 62. életév

Vissza az előző szintre