Az Idősügyi Tanács ügyrendje
Idősügyi Tanácsok : Miniszterelnöki : Ügyrendje  

 

I.
Általános meghatározások

Az Idősügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) a működéséről és a működésével összefüggő kérdésekről szóló 1138/2002. (VIII.9.) Korm. határozat (a továbbiakban: Kormányhatározat) 6. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő ügyrendet állapítja meg:

1. A Tanács a Kormány mellett működő konzultatív, véleményező, javaslattevő, a feladatok meghatározott körében koordináló testület. Ugyanakkor feladata az idősek érdekeinek feltárása, megfogalmazása, megjelenítése, védelme és érdekeik érvényesítése. A Tanács ellátja a Kormányhatározat 2. pontjában meghatározott feladatokat.

II.
A Tanács elnöke

2. A Tanács elnöke a miniszterelnök. A tanács elnökét akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott személy helyettesíti. A meghatalmazást az ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
3. Az elnök terjeszti a Tanács elé a Tanács éves munkatervét.

III.
A Tanács titkára

4. A Tanács titkárát a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter jelöli ki.

5. A titkár feladatai a következők:
   a) gondoskodik a Tanács üléseinek előkészítéséről,
   b) összeállítja a Tanács napirendjét az éves munkaterv alapján,
   c) gondoskodik a Tanács ülésének összehívásával kapcsolatos ügyviteli, adminisztrációs feladatok ellátásáról,
   d) levezeti a Tanács üléseit, ennek során gondoskodik az ügyrendben meghatározott szabályok betartásáról,
   e) gondoskodik az ülések jegyzőkönyvének elkészítéséről,
   f) gondoskodik a Tanács működésével kapcsolatban keletkezett dokumentumok nyilvántartásáról,
   g) a Kormány jogalkotási programját és a Tanács tagjai által beküldött javaslatokat figyelembe véve, elfogadásra előkészíti a Tanács éves munkatervét,
   h) szervezi a Tanács működtetésével kapcsolatos egyéb feladatokat, ide értve a Tanács két ülése között a Tanács határozataiban, valamint az ülésen meghatározott feladatok végrehajtási teendőit,
   i) a Tanács elnöke számára összegzi a tagok írásban benyújtott véleményét, javaslatait és ezekről szakmai értékelést készít,
   j) gondoskodik a beérkező iratok, különös tekintettel a Tanács tagjai által beküldött előterjesztések, javaslatok, vélemények kezeléséről,
   k) gondoskodik, a Tanács döntése alapján nyilvánosságra hozható határozatok, állásfoglalások, vélemények eljuttatásáról a média számára.

IV.
A Tanács tagjai

6. A Kormányhatározat 3. pontja alapján az Idősügyi Tanács tagjait a miniszterelnök kéri fel.

7. A Tanács tagjainak megbízatása megszűnik:
   a) lemondással
   b) a tag halálával
   c) visszahívással,
   d) a delegáló szervezet jogutód nélküli megszűnésével

A delegáló szervezet a Tanács tagjait indokolás nélkül visszahívhatja. A tag a lemondását, illetve a delegáló szervezet a megszűnését és a tag visszahívását a Tanács elnökének írásban jelenti be. A Tanács delegált tagjának lemondása, visszahívása vagy halála esetén az érdekképviseleti szerv más tagot delegál.

8. A tagot akadályoztatása esetén az általa meghatalmazott személy helyettesítheti, illetőleg a tag a napirendi ponttal kapcsolatos véleményét, javaslatait, szavazatát írásban küldi meg a Tanács titkárának, aki azt a Tanács ülésén ismerteti. A meghatalmazást, az írásbeli véleményt illetőleg az írásban küldött szavazatot az ülés jegyzőkönyvéhez csatolni kell. A tag meghatalmazottja tanácskozási joggal vesz részt a Tanács ülésén.

9. A napirendre tűzött, az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő jogszabályi előterjesztéseket Tanács tagjai az őket delegáló szervezettel egyeztetik. A tag a delegáló szervezet álláspontját írásban terjeszti a Tanács elé, amelyet a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. A Tanács delegált tagjai az ülést követően tájékoztatják az őket delegáló szervezeteket a Tanács határozatairól, az ott folyó munkáról.

10. A Tanácsnak a Kormányhatározat 3. pontjának b,c) alpontja alapján felkért tagjai, illetőleg a 4. pontban megjelölt szakértők a Tanács felkérése alapján, a napirendben meghatározott kérdésekben szakmai anyagot állítanak össze.

11. A Tanács tagjait díjazás nem illeti meg. A tagok azonban a Tanács ülésein és a központi rendezvényein való részvétellel kapcsolatos igazolt költségeik megtérítésére jogosultak. A delegálással kapcsolatos egyéb költségek a delegáló szervezetet terhelik.

V.
A Tanács működése

12. A Tanács szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik.

13. A Tanács üléseit az elnök megbízásából a titkár hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni az ülés idejét, helyét és tervezett napirendjét. Az ülés összehívása előtt a tagok napirendre vonatkozó javaslataikat a titkárnak juttathatják el. A Tanács ülését – a javaslat beérkezését követő 15 napon túli, de 30 napnál nem későbbi időpontra – össze kell hívni, ha azt a tagok egynegyede írásban, a napirend megjelölésével kéri.

14. A Tanács ülésére szóló meghívókat és az ülés napirendjére vonatkozó javaslatot, szakmai és előkészítő anyagokat az ülést megelőzően legalább 10 nappal kell a tagok és az állandó meghívottak részére postai úton elküldeni.
Kivételesen, ha azt a napirend sürgőssége indokolja, a meghívót, illetőleg az ülés napirendjére vonatkozó javaslatokat, szakmai és előkészítő anyagokat az ülés előtt 10 napnál rövidebb időn belül, szükség esetén telefax, illetve elektronikus levél útján is meg lehet küldeni. Ebben az esetben a tag a napirendi ponttal kapcsolatos írásos véleményét, javaslatait az ülést követő 5 munkanapon belül juttathatja el a titkárhoz. Amennyiben a delegáló szervezet az idősek életkörülményeit közvetlenül érintő jogszabályokra vonatkozó előterjesztésről írásbeli álláspontot alakít ki, azt a Tanács titkárának haladéktalanul megküldi.

15. A Tanács ülései nyilvánosak. Személyi kérdések tárgyalása esetén, illetőleg ha azt a napirend előterjesztője javasolja, a Tanács zárt ülést tart.

16. A Tanács a 1138/2002. (VIII.9.) Korm. Határozatban foglalt feladatainak végrehajtására vonatkozó döntéseit határozati formában hozza meg.

17. Az ülés akkor határozatképes, ha a tagoknak legalább a fele jelen van. Az ülésen minden tagnak egy szavazata van. A Tanács határozatait – ha ezen ügyrend kivételt nem tesz – jelenlévő tagjai több, mint felének egybehangzó szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az előterjesztést a következő ülésen újra kell tárgyalni.

18. A határozatképtelenség miatt megismételt ülést 15 napon belül változatlan napirenddel kell összehívni. A megismételt ülésen a Tanács a jelenlevő tagok számától függetlenül határozatképes.

19. Az ülésekről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az ülés helyét, idejét, napirendjét, a határozatképességre vonatkozó utalást, a meghívottak nevét, és a meghatalmazások bemutatásának tényét, röviden le kell írni az ülés menetét, a felszólalások lényegét, és fel kell tüntetni a szavazati arányt. A Tanács által hozott döntéseket szó szerint kell jegyzőkönyvbe foglalni. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni a kisebbségi, illetve különvéleményt is. A jegyzőkönyvet a Titkár írja alá és egy, az ülésen a Tanács által felkért jelenlévő tag hitelesíti. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelenléti ívet és az Ügyrendben meghatározott egyéb iratokat.
A jegyzőkönyvet mellékleteivel együtt meg kell küldeni az elnöknek, valamennyi tagnak, állandó meghívottaknak, akik a jegyzőkönyvre észrevételt tehetnek.

20. A Tanács által meghozott és (a jegyzőkönyvre vonatkozó szabályok alapján) hitelesített határozatot a Tanács határozatok jegyzékében kell nyilvántartani. A nyilvántartásban rögzíteni kell a határozat számát és meghozatalának napját. A határozatok jegyzéke a határozatokat kronológiai sorban, emelkedő számsorrendben tartalmazza.

21. A Tanács működésével kapcsolatos titkári és ügyviteli feladatok ellátását az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium biztosítja. A Tanács működésével, programjaival kapcsolatos költségeket az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet költségvetése tartalmazza.

VI.
A Tanács bizottságai

22. A Tanács – határozatainak, illetve a Kormányhatározatban foglalt egyéb feladatainak előkészítésére - bizottságokat hozhat létre. A bizottság feladatait, működésének időtartamát a Tanács a bizottságot létrehozó határozatában állapítja meg.

23. A bizottság tagjait a Tanács a tagjai közül választja. A bizottság létrehozásához és tagjainak megválasztásához a Tanács tagjai kétharmadának szavazata szükséges.

24. A bizottság a Tanács tagjai közül elnököt választ. A bizottságot annak elnöke hívja össze. A meghívóban meg kell jelölni az ülés idejét, helyét és tervezett napirendjét, meg kell küldeni az ülés napirendjére vonatkozó javaslatokat, szakmai és előkészítő anyagokat. A bizottság ülésén a bizottság által meghívott szakértők tanácskozási joggal vesznek részt. A bizottságok működésére egyebekben a Tanács működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

VII.
Záró rendelkezések

25. Az ügyrend az elfogadása napján lép hatályba.

Az ügyrend elfogadásra került: 2002. szeptember 2-án.

 

Dr. Hegyesiné Orsós Éva
Az Idősügyi Tanács titkára

Medgyessy Péter
az Idősügyi Tanács elnöke

Vissza az előző szintre