Osvald Gyula
elnök

NYOK Szervezési Bizottsága
1107 Budapest Mázsa tér 2-6.
Tel: 06-1-261-86-29

A meghívóban az előadásom címe: "Az újonnan szeveződő regionális érdekképviseletek feladatai" Ahhoz, hogy megfeleljek ennek a címnek és a helyes következtetések levonásának is két egymásnak ellentmondó, legfrissebb információval kezdem az előadásom bevezetőjét: 1. Idézem a Belügyminiszter asszony néhány napja elhangzott nyilatkozatát: "A társadalmi és gazdasági változások fejlődési szükségletei reformot követelnek a közigazgatás területén. Ennek fontos részeként regionális szinten létre kell hozni a területi önkormányzatokat amelyek integrálják a közszolgáltatási és területfejlesztési funkciót. A regionális közigazgatási szint bevezetése átrendezi a feladat és hatásköröket, a minisztériumoknak és más központi szervezeteknek a feladatai régiókhoz kerülésével." Eddig az egyik idézet. Ezt követően a Miniszterelnöki Hivatal területfejlesztésért felelős államtitkára a kétségeit fejezte ki, nem bízik a regionális szintü területfejlesztésben. Ez a két információ - több hasonlót is lehetne mondani - arra jó, hogy tudjuk, hogy ma még korántsem dőlt el sok kérdés. Eléggé képlékeny állapotban vannak az elképzelések, ellentmondásoktól sem mentesek az előkészületek. Én úgy gondolom ilyen körülmények között nem kevesebb előtt állnak a nyugdíjas szervezetek, mielőtt bármit tesznek, mint ilyen kezdeti szakaszban az alapkérdésekre milyen választ adjanak? Én arra vállalkoztam, amennyiben tudom ezt elősegítsem.
Ilyenek lehetnek ezek a kérdések:

1. Milyen legyen a viszonyunk a várható közigazgatási változásokhoz?
2. Ha sor kerül a reformra, a nyugdíjas szervezeteknek milyen jellegű belső változásokra kell felkészülniük?
3. A felkészülésnek melyek lehetnek a legfontosabb feladatai?

1. Az első kérdést több megyei képviselet vezetője is feltette számunkra. Ezta a kérdést azzal indokolták, hogy a nyugdíjas szervezetek számára is nagyon fontos változásról van szó, de sok a bizonytalanság. Ezért néhány megyei szervezet egyáltalán nem foglalkozik a felkészüléssel. Más megyében már az új szervezet kialakítását már most tervezik. Ilyen körülmények között mi lehet a helyes gyakorlat? Úgy gondolom egy önálló, független szervezetnek, mint amilyenek mi vagyunk, kell hogy legyen önálló véleménye. Ez akkor megalapozott, ha nem politikai és más szempontok alapján, hanem abból indulunk ki, hogy mit vár tőlünk a nyugdíjasok érdeke? Milyen új lehetőségeket, többletet jelenthet e változás az idősek számára? Ilyen szemlélettel a sok bizonytalan között találunk fix pontokat.

Ilyenek lehetnek:

a, Korábbi előadás során hallottuk, hogy milyen fontos a nyugdíjasok magányossával és a kulturális kérdésekkel foglalkozni. Valóban fontos, de én előtte felhívnám a figyelmet a következőkre: A nyugdíjasok élethelyzetét nemcsak a megszerzett szolgálati idő, vagy a keresetek nagysága, a nyugdíjrendszer bármilyen módosítása határozza meg, hanem az is, hogy hol élnek, hol laknak. Elmaradott térségben, vagy dinamikusan fejlődő megyében. A legfrissebb információ szerint van olyan terület, ahol a nemzeti össztermék a duplája az elmaradott megyéknek. Ebből vajon nekünk milyen következtetéseket kell levonnunk a nyugdíjasok helyzetére? Nyilván mi azt a megoldást támogatjuk nemcsak elméletben - amelyik csökkenteni képes a nyugdíjasok helyzetében is meglévő nem kis különbségeket. A réigók létrehozásának pedig nem más a lényege, nem lehet más az értelme, mint a kiegyenlítődés, a felzárkózás biztosítása.

b, A regionális rendszer meggyőződésünk szerint, olyan adottságokkal rendelkezik - előnyökkel - amiket csak a megyék, képviseleteink összefogásával, a regionális szempontok figyelembevételével lehet kihasználni. Ez a redionális szintű koordinációnak a szükségességét a mi munkánkban is felértékeli.

Összegezve az első kérdésre adott véleményt: úgy dongolom, az legyen a kiindulópontunk, hogy a reform alapkoncepcióját támogatjuk, azt, hogy szükséges a reform, de együtt kell, hogy járjon a decentralizációval. Az idősek érdekében tehát az erőnket a szükséges szakmai felkészülésre kell fordítani. Úgy készüljünk fel az új feladatokra, hogy tudjuk, hogy mit akarunk és mit tudunk kihozni a várható folyamatból a nyugdíjasok javára?

2. A második kérdés vot, hogy milyen jellegű belső változásokra kell felkészülnünk? Ezt a kérdést a megyei képviseletek vezetői szerint különböző próbálkozások, elhatározások indokolják. Van ahol csupán szervezeti korszerűsítések miatt akarják létrehozni a regionális szerveztet. Nyilván szükség van arra is, de óvnék az egyoldalúságtól. Tapasztalataink vannak arra, hogy ilyen horderejű változás esetén nem vezethetnek bennünket csak szerveezeti érdekek! Komplexen kell a változásokat megvizsgálni. Tartalmi oldalról azt kell elemezni, hogy a nyugdíjas szervezeteink alapfunkciójában történik-e változás? Ha igen, abból kell levezetni a következtetéseket. Erre egy egyszerű példát hoznék fel. A NYOK és a megyei Képviseletek között egy olyan munkamegosztás van, hogy a NYOK un. Makro szinten, a megyei nyugdíjas szervezetek pedig helyi szintű, területi érdekképviseletet látnak el. A kettő között már eddig is elindult egy arányeltolódás a területi munka javára. Most az információk szerint a nyugdíjrendszerben nem várható reformértékű változás, ami nagy erőt kötne le. Az egészségügyi reform nagy része a területen zajlik. A szociálpolitikában egyre több feladatot a területen kell megoldani. A közigazgatási reform esetén ezekhez hozzájön - ma még konkrétan erről kevés az ismeret - egyes minisztériumok feladatainak a leadása a régiókhoz. Vagyis nem állunk messze az igazságtól, ha kimondjuk, hogy az idősek problémáinak közel az ötven százaléka ezután nem központi, hanem a helyi, területi döntésektől függ majd. Aki az idősek érdekképviseletét felvállalta, nem modnhat le arról, hogy az eddiginél nagyobb szerepet vállaljon e kérdésekben a nyugdíjasok érdekében. Tehát én úgy gondolom, mielőtt bármilyen szervezeti változást határoznánk el, az érdekképviseleti szerepünket kell tisztázni, nem általában, hanem a konkrét feldatok ismeretében. A regionális szervezetek kialakítását az is befolyásolja, hogy kezdeményeztük regionális szinten is az Idősek Tanácsai létrehozását. Bízunk asbban, hogy pozitív fogadtatásra talál ez a javaslatunk is. A második kérdésre adott válasszal nem akartam mást, csak arra utalni, hogy nagyon fontos alapjkérdés, hogy mely területre összpontosítjuk az erőfeszítésünket?

3. A mai ismeretek birtokában melyek lehetnek a legfontosabb feladatok?

a, A NYOK állásfoglalása szerint is mi arra buzdítunk, hogy megalapozó munkával fokozatosan építkezzünk. Ezért elsősorban a meglévő önkormányzatokkal kell a nyugdíjas szervezeteknek a kapcsolatait tovább bővíteni, elmélyíteni. Nagyon helyesen ezt a célt szolgálja a mai konferencia is, amihez gratulálok. Nagyon örülünk annak, hogy ezt a kezdeményezést az Idősügyi Tanács országosan is követésre méltónak találta. Mi is arra buzdítunk, hogy az önkormányzatokkal való kapcsolat az elismerét kiváltó kulturális együttműködésről magasabb szintre a döntések előkészítésében való részvétel szintjére emelkedjen!

b, Én úgy gondolom - bár ez sok mindentől függ - a megyei képviseletek eredményes múködésére továbbra is nagy szükség van. Egyrészt olyan sajátos funkciót töltenek be, amit más nem tud ellátni. Másrészt a mi felfogásunk szerint a regionális szervezetünk csak a megyei szervezetek összefogásával lehet eredményesen működő szervezet. Ezért tovább kell folytatni a megyei szervezetek szervezeti, személyi és működési megerősítését. Tovább kell fejleszteni - több jó példa is van rá - a megyei jogú önkormányzatokkal a kapcsolatokat.

c, Már hagyománya van - Hajdú megye ebben is példamutató - a regionális szintű - mindig más megyében - tartandó információs jellegű fórumoknak. A közigazgatási reformmal összefüggő döntések előtt és után a NYOK is regionális felkészítőket fog tartani. Nem utolsó sorban nekünk, mint civilszervezeteknek, korábban fel kell készülnünk az önkormányzati választások várható változásaira.

Összegezve: A mai rendezvény egyik legfontosabb üzenete lehet: A mai rendezvény összetétele nagyon jól kifejezte azt, hogy a regionális felkészülés nemcsak további párbeszédet, hanem ilyen együttgondolkodást kíván a NYOK és a NYOSZ szervezetei között. Jó példája volt annak, hogy a jövő útja nem az elkülönülés, rivalizálás, hanem az erők integrálása! Ezt várják el tőlünk minden változás előtt a nyugdíjs társadalom.

Vissza az előző szintre