A kórház feladata, hogy
az ellátandó populáció igényeihez igazodva olyan szerkezetátalakítást
tervezzen meg és hajtson végre, amely az ellátás minőségének javulásához
és az ellátottak életminőségének javulásához vezet. A Cochrane
adatbázis a legmagasabb szintű evidenciaként fogadta el, hogy
a komplex geriátriai állapotfelmérés a standard ellátáshoz képest
javítja a túlélést, az életminőséget, és költséghatékonyabb. (Stuck
et al: Comprehensiv Geriatric Assessment: a meta-analysis of controlled
trials Lancet 1993;342:1032-1036, idézi : The Cochrane Library)A
nemzetközi szakirodalom alapján kijelenthetjük, hogy az idős lakosság
minőségi ellátásához olyan geriátriai ellátórendszer kialakítása
szükséges, amely a standard geriátriai állapotfelmérés eszközeinek
felhasználásával, az interszektoriális ellátástervezés koordinálásával
rugalmasan igazodik az idős lakosság igényeihez.
A jelenlegi, hagyományos szerkezetű egészségügyi ellátórendszerben,
az egészségügy és a szociális szektor kettéosztottságát figyelembe
véve az idős betegek mozgásának jelenlegi útjait az 1. ábra szemlélteti.
1. ábra
A fejlesztés stratégiai célja:
Az egészségügyi ellátórendszer szerkezetátalakításához igazodva,
az idős lakosság ellátásának kiépítése a legkorszerűbb evidenciák
és nemzetközi tapasztalatok alapján.
Működés
A geriátriai részleg 20 szerződött ágyából 15-öt aktív finanszírozású
geriátriai readaptáció formájában üzemeltetnénk. A területről, főleg
sürgősségi helyzetben kórházba került idős betegek ellátását a hyperakut
szak után látnánk el ezen az osztályon, amelynek vezetésére geriáter
szakorvost javasolunk. A beállított terápiák követése, a komplex
geriátriai állapotfelmérés és a polymorbiditásból fakadó egyéb diagnosztikus
és terápiás ténykedések ellátása lenne a részleg fő feladata.
Várható előnyök: a hyperakut szak lezárulása után a korai rehabilitáció
elemeinek a kezelésbe történő beépítésével fokozható a kórházat
elhagyó idős betegek önellátási képessége (Activity of Daily Living).
A kórházi elbocsátás tervezésével, a környezettel, egészségügyi
alapellátással és a szociális ellátórendszerrel történt egyeztetés
alapján várható a rehospitalizációs arány csökkenése, az ellátottak
életminőségének javulása.
A fennmaradó 5 ágyat nappali kórház
formájában szándékozunk üzemeltetni. A nappali kórházi ellátás finanszírozása
a 43/1999 kormányrendelet alapján HBCs alapon történik, 0,7-es szorzóval.
A nappali kórház a tervezhető kivizsgálások szervezett kivitelezését
hajtja végre, szigorú előjegyzéses formában, a háziorvosokkal és
a szociális alap- illetve szakellátással szoros kapcsolatot tartva.
Várható előnyök: A kapcsolattartás és a nappali kórház működése
révén sok olyan hospitalizáció kiváltható, amely eddig a fekvőbetegosztályokon
történt, és amelyek az osztályok működésének tervezhetőségét csökkentették.
A geriátriai osztály személyzete mobil geriátriai konzultációs
tevékenységet is ellátna. Ezen mobil konzultáció keretében egyrészt
a kórházon belül az egyéb fekvőbeteg osztályokon ápolt idős betegek
állapotfelmérését és a szövődmények csökkentésére irányuló tevékenységet
végezne, másrészt a readaptáció szempontjából a betegek előválogatását
látná el.
Harmadrészt, az egészségügyi és szociális alapellátással, valamint
a bentlakásos szociális intézményekkel együttműködve a standard
geriátriai állapotfelméréssel az elhelyezésben, a prevencióban és
a betegkövetésben működne közre. A geriátriai mobil konzultáció
íly módon összekötő kapocsként jelenne meg az egészségügyi és a
szociális ellátórendszer között, segítve az idős személyek megfelelő
ellátását, és az esetleges kettősségek felszámolását. A szociális
intézményekben dolgozó szakemberekkel való együttműködés alapvető
fontosságú annak érdekében, hogy az akut és krónikus mediko-szociális
krízishelyzetekre adekvát választ adhassunk.
Várható előnyök: az idős, esendő
betegek mihamarabbi geriátriai ellátása csökkenti a kórházi kezelés
hosszát, növeli a túlélést és csökkenti a rehospitalizációt. (Stuck
1993).
A jelenleg is működő krónikus belgyógyászati
osztállyal, valamint a konzultációs körbe bevont szociális intézményekkel
együttműködve lehetővé válna a krónikus elhelyezést igénylő
betegek felvételi rendjének összehangolása. Távlatilag kívánatos
lenne a krónikus belgyógyászati osztályon belül átmeneti elhelyezési
részleg (respite care unit) kialakítása, amely egyrészt előzetes
tervezés alapján a dependens időseket otthonukban ápoló családok
számára nyújtana segítséget, másrészt a felmerülő mediko-szociális
sürgősségi helyzetek kezelésében játszhatna szerepet.
Várható előnyök: Az idős
betegek elhelyezése jobban igazodhatna aktuális állapotukhoz és
igényeikhez. A terv szerinti lehetséges betegmozgatási utakat a
2. ábra, a kommunikációs utakat a 3. ábra mutatja.
2. ábra: A tervezett fejlesztés után az idős betegek elhelyezésének
lehetséges útjai
3. ábra: A geriátriai konzultáció (piros)
és elhelyezési koordináció lehetséges útjai
A kialakítás eddig megvalósult
lépései:
A Szent Rókus Kórház szerkezetátalakításának keretén belül a megszűnt
gyerekgyógyászati osztály helyén létrehozta a geriátriai ellátást,
amely az I. sz. Belgyógyászati osztály részlegeként működik. Az
átszervezéshez szükséges ÁNTSZ engedély beszerzése és a Fővárosi
és Pest megyei Egészségbiztosítási Pénztárral kötött finanszírozási
szerződés módosítása folyamatban van. A szükséges szakszemélyzet
toborzása folyik, nagyrészt belső munkaerő átcsoportosítással. A
részleg működésének elindításához szükséges építészeti és épületgépészeti
átalakítások terve elkészült, pillanatnyilag forrás hiányában (kb.
15-20millió forint, a felhasználandó anyagok minőségétől és a felújítás
kiterjedtségétől függően) a munkálatok még nem indultak el.
A kórházban kialakítandó geriátriai ellátási rendszert
az Idősügyi Tanács 2003 április 23.-i ülésén modellprogramként elfogadta.
|